Feketézett? Az állam tud rá megoldást!

Francia politikai karikatúra az 1830-as évekből

Egyelőre még kevesen érdeklődnek az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla iránt. Pedig az ajánlat egészen nagyvonalú: nemcsak a feketén szerzett jövedelmeket lehet legalizálni, de öt év után a hozamokat is kifizeti az állam. Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket, de ezek az akciók nem igazán voltak sikeresek.

Már javában dúlt a Horváth András, az adóhatóság volt ellenőrzési szakkoordinátora által kirobbantott áfaügy, amikor a karácsony előtti napokban megjelent egy miniszteri rendelet. A jogszabály az adózási, pénzügyi, jogi blogokon csak adócsaló számlaként ismert Stabilitás megtakarítási számla (SMSZ) elnevezésű konstrukció részleteit tisztázta: körülbelül fél év késéssel működőképessé tette a tavaly nyári törvényt. Bár véletlen egybeesésről van szó, így éppen a milliárdos áfabotrány kellős közepén lépett életbe a legújabb adóamnesztia-eszköz. Az SMSZ segítségével ugyanis az adócsalással szerzett vagyont tisztára lehet mosni, pontosabban legalizálni lehet. A rendelet tavaly december 21-én életbe lépett, így már egy hónapja nincs akadálya, hogy megússza a büntetést, aki tisztázatlan körülmények között menekítette ki a pénzét Magyarországról.

Öt év türelem

Ehhez nem kell sokat tennie. Elég, ha bemegy egy olyan magyarországi bankba, amelyik már kínál ilyen számlát, és befizeti az adócsalásból szerzett pénzét. Mindössze egy alsó határ van: minimum 5 millió forintot kell betenni. A befizetés pillanatában az összeget a törvény belföldön megszerzett jövedelemnek minősíti, és ezzel lényegében legalizálja a számlára került összeget.

Az SMSZ valójában egy pénz- és egy értékpapírszámla, és a befizetett pénzből forintban jegyzett magyar állampapírt vesz a bank. Ha az adócsaló öt évig nem nyúl hozzá a számlán levő befektetéséhez, akkor a lejáratkor visszakapja a befizetett összeget és megkapja a hozamát. Ráadásul mentesül minden adó megfizetése alól – a kamatadót is beleértve. Megéri kivárni az öt évet, mert a korábban feltört számla után adózni kell. Ha valaki három évnél előbb venné ki a pénzét, akkor a tisztára mosott összeg és az állampapíron elért profit után 32 százalékos adót kell fizetnie. A negyedik év letelte előtt feltört számla után 16, ha az ötödik év vége előtt pedig 8 százalékos adót kell leróni.

Ám öt év elteltével az SMSZ számla nemcsak legalizálja az elcsalt pénzt, de hozamot is fizet: az állampapírok momentán évi 4-5 százalékos hozamot hoznak, öt év múlva a kezdeti 5 millióból 6,4 millió forint is lehet.

Cégek ne reménykedjenek

A számlára csak egyszer lehet befizetni, de a bankokban több számlát is nyitható – mennyiségi korlát nincs. Adócsalásért elvileg 3-10 év közötti szabadságvesztés jár, így többéves börtön is elkerülhető az SMSZ számlára befizetett összeggel – ennek csupán az az ára, hogy pár évig a magyar államot kell finanszírozni.

Cégeken azonban nem segít az SMSZ számla: ha lebuknak, adóbírsággal büntetik őket. Legfeljebb a cégből adózatlanul kivett pénzeket lehet legalizálni: ha valaki mondjuk húszmillió forint után nem fizeti meg a 16 százalékos szja-t és a 17,5 százalékos egyéni járulékokat, akkor 6,7 millió forinttal megkárosítja az államot. Ha ezt a 6,7 millió forintot befizeti egy SMSZ számlára, a törvény máris legális jövedelemnek tekinti.

A külföldiek is jöhetnek?

A konstrukció a külföldieknek is vonzó lehet. A jogszabály egyrészt Magyarországon megszerzett jövedelemnek tekinti az SMSZ számlára betett pénzt, másrészt pedig belföldi magánszemélynek tekinti a számlabirtokost, állampolgárságától függetlenül (számlanyitásakor nem kell jelezni az állampolgárságot). Ha például egy belga az adóhatóság vizsgálata elől Magyarországra hozhatja pénzét, nyithat egy SMSZ számlát, és a kezébe nyomnak egy igazolást arról, hogy az a pénz legális – magyarázta egy adójoggal is foglalkozó ügyvéd, aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte. Az azonban még nem egyértelmű, hogy ez a papír garantálja-e a külföldi adócsaló szabadságát, sérthetetlenségét. Az ügyvéd szerint elképzelhető, mert a törvény a magyar adójog alá sorolja az SMSZ-számlát nyitó külföldi állampolgárt.

A bank papírja illetőségigazolásnak is számít: a számaltulajdonosra a magyar adójog vonatkozik. Az a Magyarország és más államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményektől függ, hogy ez elég-e más országnak, elfogadják-e más adóhatóságok a magyar papírt. „Az teljesen logikus, hogy a pénzét hozzánk hozó adócsalót üldöző belga adóhivatal azt mondja, nem hatja meg a magyar igazolás, az adócsaló azonban ebbe nem nyugszik bele, és perre viszi a dolgot. Egy belga bíróság fogja eldönteni, kinek ad igazat, most azonban nem lehet megmondani, merre dől el az ügy, kétesélyes a per, ráadásul országról országra változhat a kimenetel” – mondja az ügyvéd.

Másképp látja Gerhát Mihály, a KPMG adótanácsadó cég szenior menedzsere. Szerinte a magyar igazolással nem tud elmenekülni a külföldi adócsaló az ottani adóhivatal bosszúja elől. Az adócsalást még az előtt kellett hogy elkövesse, hogy Magyarországra hozza a pénzt, az SMSZ-számlára utalt pénz pedig csak az utalás napján válik belföldön szerzett jövedelemmé – mondja az adótanácsadó.

A devizaadósság elleni harc

Egyre több hír jelenik meg arról, hogy a külföldi adóparadicsomok belemennek abba, hogy a menedéket kereső adóeltitkolók adatait átadják az illetékes országnak, vagy kiszivárognak az offshore-adatok. Aki ettől megijedt, annak vagyona most az SMSZ-számlán jelenhet meg – véli Gerhát. „Ha egy Magyarországon működő cégnek a tulajdonosa egy offshore-területen bejegyzett cég, és e cég mögött valójában egy magyar magánszemély áll, ez rendszerint soha nem derül ki. Az offshore-cég nyit Svájcban egy bankszámlát, ahhoz hozzá van rendelve egy svájci bankkártya, amelyet a háttérben megbújó magyar magánszemély használ, itthon is azzal vásárol. Alig van esély arra, hogy kiderüljön, ki ez a magánszemély” – mondja Gerhát. A szakember szerint az ilyen, eddig ügyeskedő magyarok kaphatnak az alkalmon, ha nem bíznak az offshore-titok megtartásában.

A törvényt beterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium más oldalról közelíti meg a kérdést. A fél évvel ezelőtt benyújtott törvény indoklásából ugyan kiderül, hogy a tárca is tudja, adózatlan pénzeket terel a számlákra, de úgy érvel: ezekkel a pénzekkel az államadósságon belül a devizaarányt lehet csökkenteni. "Márpedig több eszközzel törekedni kell arra, hogy az államadósságon belül az arány a forintban kifejezett adósság felé tolódjon el" – olvasható az indoklásban.

Megkérdeztük a tárcát, hogy a külföldi adócsalók is nyithatnak-e SMSZ-számlát, és hogy a banki igazolással megúszhatják-e a külföldi adóhatóság vizsgálatát. A minisztérium válaszaiban csak azt hangsúlyozta, hogy a törvény megfelel a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzetközi szabályoknak. Az EU pénzmosás elleni illetékes szerve átnézte a törvényt, és rábólintott.

Szórványos érdeklődés

Ma még nehezen mérhető fel, hogy az új számla mennyire lesz népszerű a magyar és a külföldi adócsalók körében. A legnagyobb hazai bankoknak küldött körkérdésünk eredménye egyelőre értékelhetetlen válaszokat hozott. Több banknál (az MKB-nál, a CIB-nél, a K&H-nál, a Raiffeisennél) még nem elérhető ez a konstrukció, legfeljebb fontolgatják a bevezetését. Ahol pedig van (ilyen az UniCredit), ott is csak néhány számlanyitás történt. Hogy mekkora összegben, arról nem adnak információt.

A bankoknak egyébként a hónap végéig jelenteniük kell az adóhatóság felé, hogy hányan nyitottak számlát tavaly év végéig (vagyis a rendelet életbe lépése utáni tíz nap alatt, amelyből csak négy volt munkanap), és összesen mennyi pénz érkezett az SMSZ számlákra. Mindezt persze anonim módon kell megtenniük, hiszen az érintetteknek csak a bank előtt kell bemutatkozniuk.

Ha az adóhatóság később mégis jelentkezne, például egy vagyonosodási vizsgálattal, akkor a számlatulajdonosnak csak elő kell húznia a banki igazolást, a revizor így nem büntetheti meg.

A sokadik adóamnesztia

Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket. 2008-tól kezdve már több körben kaptak esélyt az adóelkerülők, de ezek az akciók egy kivétellel nem voltak igazán sikeresek. Amikor például 10 százalékos egyszeri adófizetés terhe mellett lehetett hazahozni a korábban le nem adózott pénzeket, akkor közvetlenül az adóhatóság felé kellett bejelentést tenniük az érintetteknek. Az adószakértők szerint sokan nem hitték el, hogy ez az információ nem kerül ki az adóhatóság falai közül, és tartottak tőle, hogy politikai vagy gazdasági támadások célpontjaivá válhatnak. Nem hozott látványos eredményt 2009-ben az offshore pénzek hazacsábítása sem.

Az egyetlen sikeres megoldás talán csak a mikro- és kisvállalkozóknak dobott mentőöv volt. Sok vállalkozás tulajdonosa ugyanis papíron tagi kölcsönt nyújtott a cégének, miközben valójában a pénzt kivette a cégéből, és felélte. A tagi kölcsönnel a legális pénzkivétel jelentős adóterhét lehetett megúszni, és amikor az állam ennek véget akart vetni, akkor egyszeri 10 százalékos adóval lehetett rendezni a helyzetet.

Az SMSZ-számlának a pikantériája, hogy a lényegét tekintve adóamnesztia. Adóamnesztiát azonban épp az a törvény, a gazdasági stabilitási törvény zárja ki (31. paragrafus 2. pont), amelyikbe az SMSZ-számlát is varrták (39. paragrafus A-C pont). Mivel azonban a vonatkozó törvényi részek megszegésének nincs szankciója, így hiába is lehet törvénysértő, vagy állhat ellentében a törvény egy részének szellemével az SMSZ-számla, az attól még nem lesz semmis.

Lehet amellett érvelni, hogy ez formálisan nem adóamnesztia, mert az adóamnesztia esetében az állam egy határidőt szab meg, ameddig a releváns összegeket legalizálni lehet valamilyen lépés megtételével, a mostani törvény azonban ilyen határidőt nem tartalmaz, vagyis egy folyamatosan fennálló lehetőségről beszélhetünk – mondja Gerhát. Tartalmában mégis arról szól az egész, hogy legalizálni engedi az állam azt a pénzt, amelyet például adóeltitkolás mellett szerezhetett a magánszemély.