A magyarok ötöde energiaszegény

A családok több mint ötöde az átlagosnál többet költ fűtésre, világításra, s jövedelme az energiaszámlák kifizetése után a szegénységi küszöb alá csökken. Számukra létkérdés az energiatudatosság - az Energiaklub projektje 265 családnak jelentett némi segítséget.

Az összes háztartás csaknem egyhatoda - azaz 598 ezer háztartás - nem tudta megfelelően fűteni lakását. Ezekben a családokban majdnam másfél millió ember él, derül ki a KSH adataiból, és a trend meglehetősen kedvezőtlen, hiszen arányuk 2010- 2013 között nagyjából harmadával nőtt. 2010-ben 10.7 százalék volt az arány, 2011-ben már 11.7 százalék, 2012-ben már 14.5 százalék. Nagy kérdés, vajon a 2013-as adatok kedvezőbb lesznek-e a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Erre egyelőre nem lehet mérget venni, hiszen a jövedelmek változása, a szegénység növekedése ellensúlyozhatja az árcsökkenés hatását. Nem mellékes az sem, hogy a rezsicsökkentés nem terjed ki a szegény családok gyakori fűtőeszközére, a tüzifára.

Az energiaszegénység változását nem vizsgálták, a jelenleg elérhető adatok szerint az energiaszegények aránya 21 százalék – mondta az Origónak Fülöp Orsolya. Az Energiaklub elemzője szerint nincs általánosan elfogadott defíniciója az energiaszegénységnek, a hazai 21 százalék a brit módosított módszertan nyomán jött ki. Ennyi háztartásnál az energiaköltségek - ebben a víz és a csatornadíj nincs benne - meghaladják a nemzeti átlagértéket, s miután kifizették az energiaszámláikat, a háztartások jövedelme szegénységi küszöb alá kerül, vagy már eleve ott is volt.

Az energiaszegénység problémái nem oldhatók meg lakás-, házszigetelési programok nélkül, és a lakhatási támogatásokra a szigetelés után is szükség van, mert lesz, aki a kisebb rezsiszámlákat sem tudja majd fizetni – mondta Szekér András, Habitat for Humanity országos igazgatója.

A problémákat azonban legalább némileg enyhítheti az energiatudatosság, azok az energiatakarékossági trükkök, amelyek az Energiaklub mintaprojektjéban, a Csekkcsökkentőben lehet megtanulni. Az energia-tanácsadók 265 háztartásba látogattak el, s a helyszínen egyedi, lakásra és családra szabott, egyszerű spórolási ötleteket adtak. A családok egy közel 8000 forint értékű energiatakarékossági csomagot (például kompakt fénycsőt, hőtükör-fóliat) is kaptak.

A projekt utánkövetésekor kiderült: a háztartások 94 százaléka változtatott az energiahasználati szokásain. A családok átlagos éves megtakarítása nagyjából 10 ezer forint volt, nagyjából a 25-30 százalékuk pedig 20-30 ezer forint körüli éves megtakarításról számolt be – mondta Király Zsuzsanna projektvezető az Origónak.

Energiatakarékossági tippek a projekt honlapján is olvashatók.