Most akkor örüljenek a devizahitelesek vagy sem?

Az Alkotmánybíróság döntött a kormány devizahiteles kérdéséről, és úgy találta, hogy kivételes helyzetben átírhatók a szerződések. Ám a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Átírhatók a devizahitel-szerződések – derült ki az Alkotmánybíróság (AB) hétfő délelőtt ismertetett határozatából, amelyet a kormány kérdéseire adtak válaszul. A döntés fontos, mert megalapozhatja a devizahitelesek számára fontos további lépéseket, önmagában azonban még nincsen a hétköznapokra kiható eredménye. Segítünk eligazodni, hol tart most a devizahiteles-mentés.

Mit mondott ki az Alkotmánybíróság?

Az Alkotmánybíróság két kérdést kapott a kormánytól: az egyik lényegében azt írta körül, hogy lehet-e alkotmányellenes a devizahitel, a másik pedig, hogy miként lehet törvénnyel átírni a szerződéseket. Az első alól kibújt az AB azzal, hogy egyes szerződéseket nem vizsgálnak, a másikra azonban érdemi választ adtak.

Kimondták, hogy kivételes esetben bele lehet nyúlni a már meglévő szerződésekbe is. Akkor, hogy ha hosszú távra szóló szerződésnél előre nem látható körülmények az egyik fél súlyos érdeksérelmét okozták, és ez a probléma társadalmi méreteket öltött. Ez meglehetősen közeli leírása a devizahitelesek katasztrófájának.

Most a parlament egyszerűen átírja a szerződésemet?

Nem, erről egyelőre még nincs szó. Lövétei István alkotmányjogász úgy értékelte a döntést, hogy az Alkotmánybíróság "visszadobta a labdát a polgári bíróság elé vagy a polgári jogszabályalkotás felé", vagyis vagy folytatódik az a rendszer, hogy a bírók egyesével ítélik meg a több ezres számban előforduló peres eseteket, vagy a parlament hoz egy törvényt. Lövétei az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a szerződésekbe csak úgy lehet belenyúlni, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti.

Akkor mit tehet a parlament?

Az AB szerint azt, amit egy bíróság ma is megtehet. Voltak már olyan esetek, ahol az ügyfél beperelte a bankját a devizahitel-szerződés miatt, és a bíróság írta át a szerződést. Ugyanezt a logikát követheti most a parlament is. Az alkotmánybírók viszont valamennyire meg is kötötték a törvényhozók kezét, mert azt mondták, hogy „amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell venni”, tehát az aligha lenne alkotmányos, ha minden terhet áttolnának a bankokra.

Örül a Fidesz a döntésnek?

Igen, Gulyás Gergely képviselő üdvözölte a döntést. A legutóbbi devizahiteles fordulatot a fél kormány, közte Orbán Viktor is bírálta. Most Gulyás szerint ezzel felhatalmazást kapott a parlament, hogy beavatkozzon a szerződésekbe. A szándék meg is van, Gulyás azt mondta, hogy ha nyernek a választáson, akkor kivezetik a devizahiteleket a piacról.

A kormány mozgásterét ugyanakkor valamennyire korlátozza, hogy az AB nem mondta ki azt, hogy az új alkotmány alapján enyhébb alkotmányossági mérce érvényesül a szerződésekbe való utólagos módosítás megítélésekor, mint amit a 2012 előtt érvényben volt alkotmány megengedett. A döntés viszont azt mutatja, hogy nem enyhébbek a feltételek.

Mit szólnak a bankok?

Megkerestünk egyes bankokat, de az OTP és a Raiffeisen nem kommentálja a döntést, az MKB, az UniCredit és az Erste válaszára várunk. Az érdekvédelmi szervezetük, a Bankszövetség cikkünk megjelenése után közölte az MTI-vel azt, hogy szerintük az Alkotmánybíróság döntése nem hozott változást, a Kúria tavaly decemberi döntése a mérvadó, amely szerint a devizahitel-szerződések nem jogellenesek.

Szorulnak a bankok?

Nem feltétlenül. Egyelőre még nem derült ki, hogy pontosan hogyan írnák át a szerződéseket, csak a politikai ígéretekre támaszkodhatunk. Ha – ahogy Gulyás fogalmazott – kivezetik a devizahiteleket, az forintosítást jelentene, a mai árfolyamok melletti átváltással viszont a hitelesek egyáltalán nem járnának jobban. Gulyás Gergely a terhek megosztásáról beszélt, de a bankok számára rossz emléket ébresztő végtörlesztésnél látott arányokat emlegetett. A bankok akkor 370 milliárdos veszteséget szenvedtek.

Igaz, a fideszes képviselő azt is mondta, hogy „olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek”. Az árfolyamgát-jellegű megoldás fix törlesztőrészleteket jelent, de nem vezeti ki a devizahitelt. Úgy tűnik tehát, hogy még a kormánypárt se igazán tudja, merre induljon.

Mikor lesz ebből bármi?

Gulyás Gergely egyértelműen fogalmazott: csak a következő ciklusban. A kormány ugyanis megvárja a Kúria döntését, a legfelsőbb bírói testület pedig az Európai Bíróság (EB) állásfoglalására vár. Az EB tanácsnoka egyelőre csak azt javasolta Kásler Árpád ügyében, hogy érdemes megvizsgálni az átváltási árfolyam egyoldalú megváltoztatására vonatkozó részt a szerződésben. Ha megvan az Európai Bíróság állásfoglalása, a Kúria ez alapján adhat ki egy úgynevezett jogegységi határozatot, amelyet azután a hazai bíróságok az egyes konkrét esetekre alkalmazhat. Mindez sokáig eltarthat, Gulyás májust emlegetett. (A Kúria decemberben nagy jelentőségű döntést hozott, de a hét kérdésből egyre még nem válaszoltak.)

Mihez fog nyúlni a kormány?

Ez nagyban függ a bírósági döntésektől. Gulyás Gergely képviselő azt mondta, azért is kell megvárniuk a Kúriát, mert ha úgy döntene, hogy az árfolyam változtatása jogellenes, akkor máris megoldana egy hatalmas részt a problémából. Ha mégis lehet egyoldalúan változtatni az árfolyamot, akkor a kormány választhat néhány út közül, például felmerülhet a végtörlesztéshez hasonló forintosítás, vagy az árfolyamgáthoz hasonló fixált árfolyamos törlesztés.

Devizahiteles vagyok, jól fogok járni?

Gulyás végtörlesztési arányokat emlegetett, a 2011-2012-es végtörlesztési lehetőség pedig azt jelentette, hogy 100 forintnyi devizahitelből átlagosan csak 72 forintot kellett megfizetni. Az AB viszont kimondta, hogy minden fél érdekét figyelembe kell venni, a szerződések átírásának arra kell törekednie, hogy egy új egyensúly jöjjön létre. A kormány is szabott saját magának egy korlátot, amelyet Gulyás is elismételt a sajtótájékoztatóján: a devizahitelesek nem járhatnak jobban annál, mint ha forintban vették volna fel a hitelüket.

Autóhiteles vagyok, engem is érint?

Az Alkotmánybíróság hétfői döntése igen, mert az csak annyit mondott ki, hogy a bíróságok, illetve a parlament átírhatja a szerződéseket bizonyos feltételekkel. Gulyás Gergely azonban csak a devizaalapú jelzáloghitelekről beszélt, vagyis az ő ígérete csak a lakáshitelesekre vonatkozik. Igaz, Lázár János a választási kampányban már bevetette az autós devizahiteles-mentés ötletét.