A reprezentatív csoportról kiderült, hogy 47 százalékuk hosszú távú hitellel kell számolnia, 27 százalékuk volt már két hónapnál hosszabb ideig munkanélküli, és csaknem egyharmaduk bérezése olyan, hogy a jövedelmükből képtelenek lennének 1 hónapnál tovább megélni.
Az arány azért különös, mert a megkérdezettek 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy állása bizonytalan, bármikor megszűnhet – ők többségükben férfiak –, továbbá 7 százalékuk mondta azt, hogy egy éven belül új állás után kell nézniük. Ennek megfelelően a válaszadók 39 százaléka kerül vagy kerülhet olyan helyzetbe, hogy nagyon is szükség lenne e biztosítástípusra.
A jövedelempótló biztosítás tehát fix kiegészítő juttatás munkanélküliség, tartós betegség vagy baleset miatt jövedelem-kiesés esetén. Halálesetkor egyösszegű térítést nyújt. 22 és 55 év közötti személyek vehetik igénybe, olyanok, akik magyarországi lakóhellyel és határozatlan munkaviszonnyal rendelkeznek. A biztosítás hat hónapon keresztül jár, az összeg maga a szerződéskötés idején nyilvántartott nettó bér maximum 70 százaléka.
Nem jár a térítés, ha munkaszerződést közös megegyezéssel bontották fel vagy a munkavállaló mond fel a munkahelyén, és értelemszerűen megszűnik, ha a biztosított időközben munkát talál. Nem jöhet továbbá létre a biztosítási megállapodás, ha a szerződő félt az utóbbi három évben munkanélküliként vették nyilvántartásba, valamint jelenlegi munkáltatójánál nem áll legalább egy éve folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban.
Hogy a jövedelempótló, gyakran „munkanélküliség” biztosítás néven emlegetett termék viszonylag ismeretlen, arra a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai is rávilágítanak. A jövedelempótló a „különböző pénzügyi veszteségekre” kötött biztosítások kategóriájába tartozik. Ilyenből tavaly egész évben mindössze 1011-et kötöttek, összesen 1,9 milliárd forint értékben. Ez elenyésző a nem életbiztosítások közel 380 milliárdos díjbevételéhez képest. Még szállítmányok és kezesség biztosítására is a jövedelempótló termék 4–5-szörösét kötötték tavaly. Vass Gábor, a PBA Praeventio szakmai vezetője így magyarázza a helyzetet: „A termék azért nem vált még népszerűvé, mert a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben nem jár hozzá adókedvezmény, ráadásul több feltételnek kell megfelelni. Ennek ellenére nagyon is valós, reális családi vészhelyzetben nyújt egyedülálló segítséget” – mondja.
A PBA Praeventio felmérésének adatai szerint a megkérdezettek 47 százalékát terheli valamilyen hosszút távú hitel – vagyis a munkanélküliség, hosszabb betegség, baleset komoly gondot okozna. Kétharmaduk helyzetét az is nehezíti, hogy a válságos évek szinte teljesen lemerítették tartalékaikat. 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy tartós jövedelem-kiesés esetén mindennapi szükségleteiket csak a rákövetkező hónapban fedezné bevételük.
Hasonló arányban szerepeltek azok, akik 3 hónapig tartanának ki. Csupán a fennmaradó egyharmad képes legalább 6 hónapra elegendő családi tartalékot felhalmozni, amint a közgazdasági tankönyvek javasolják. Az országos elosztást tekintve nem meglepő, hogy utóbbi teljesítményre a legnagyobb arányban a budapestiek képesek.