Így adózz a vaterás bevételeid után! Holnap határidő!

Holnapig tart az a türelmi idő, amit az adóhatóság az interneten üzletszerűen kereskedő magánszemélyeknek adott, hogy módosítsák az adóbevallásukat. Megmutatjuk, hogyan.

A NAV még februárban jelentette be, hogy évek óta számon tartja, és a közeljövőben ellenőrizni is fogja azokat az adózókat, akik az internetes aukciós portálokon üzletszerűen kereskednek ingóságokkal.

Az adóhatóság akkor május elejéig adott türelmi időt, hogy ki-ki önrevízióval módosítsa a korábbi adóbevallásait. Most Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág-vezetőjének a segítségével megmutatjuk mit és hogyan kell bevallani.

Mivel az ingatlanokra külön szabályok vonatkoznak, az online aukciós oldalakon viszont jellemzően ingóságokkal kereskednek, most kizárólag ez utóbbiakkal foglalkozunk.

Bevétel vagy jövedelem?

Fontos azzal kezdeni, hogy nem minden bevétel jövedelem – adózni pedig értelemszerűen csak ez utóbbi után kell. Bevétel alatt minden olyan összeget értünk, amelyet az eladott tárgyért cserébe kapunk. Ez általában a vételárat jelenti. A jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a bevételeinkből levonjuk az adott tárggyal kapcsolatban felmerült költségeinket.

Így adózz a vaterás jövedelmed után Forrás: AFP/Jeff Pachoud

Sok esetben ez konkrétan azt jelenti, hogy bevételünk keletkezik, jövedelmünk azonban nem. Elég csak a használt autók értékesítésére gondolni. A legtöbben drágábban veszik az autójukat, mint amennyiért később azt eladják. Ilyenkor tehát jövedelem nem keletkezik.

A költségek meghatározása persze nem megy mindig egyértelműen. Amennyiben nem tudjuk pontosan megmondani – vagy bizonyítani – az adott tárggyal kapcsolatban felmerült költségeinket, a törvény úgy rendelkezik, hogy a bevételek 75 százaléka számolható el költségként.

Bevételi értékhatár

Jövedelmünk tehát akkor keletkezik, ha úgy értékesítünk ingóságot, hogy a bevételeink meghaladják a költségeinket. Adót azonban csak akkor kell bevallanunk és –fizetnünk, ha az adott év során az összes értékesített ingóságból származó bevétel együttesen meghaladja a 600 ezer forintot.

Ez az értékhatár egyaránt vonatkozik azokra, akik üzletszerűen adnak-vesznek ingóságokat, illetve azokra is, akik csak egy-egy – nagyobb értékű – ingóság eladása során lépték át az összeghatárt.

Az értékhatár átlépése után azonban már más és más szabályok vonatkoznak az egyes adózókra, attól függően, hogy gazdasági tevékenységként végzik-e az értékesítést.

Eseti eladók

Az egyszeri értékesítők esetében a jövedelem után – tehát nem a teljes bevétel után – kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetni. A törvény azonban számukra egy könnyítést is tartalmaz. Eszerint az első 32 000 forint adót nem kell megfizetni.

Könnyen kiszámolható tehát, hogy – a nem üzletszerűen kereskedők számára – amennyiben 200 000 forintnál alacsonyabb a jövedelem, abban az esetben akkor sem kell adót fizetni, ha a bevétel átlépte az évi 600 ezer forintot.

Ez a könnyítés azokra is vonatkozik, akik átlépik a 200 ezer forintos jövedelemhatárt: a teljes adóból a fenti 32 ezer forint számukra is levonható.

Egy példával illusztrálva, ha 1 millió forint jövedelmet szerzünk, aminek a 16%-os adója 160 000 forint lenne, abban az esetben is csak 128 000 forintot kell megfizetnünk – abban az esetben, ha a jövedelmünk nem gazdasági tevékenységként végzett adásvételből származott.

Gazdasági tevékenységet végzők

Az üzletszerűen vaterázók számára nem ilyen megengedő a törvény: Ha valaki gazdasági tevékenység végzése keretében kereskedik – például saját maga által készített termékeket értékesít, vagy rendszeresen haszonszerzés céljából kereskedik -, az értékesített tárgyak esetén már 1 forint jövedelem után is meg kell fizetni az adót, rájuk nem vonatkozik a 32 000 forintos kedvezmény szabálya.

Nekik ráadásul a 16 százalékos szja-terhen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetniük – igaz, nem a teljes jövedelem, hanem annak csupán 78 százaléka után.

Egymillió forint jövedelem esetén tehát egy üzletszerűen kereskedő felhasználó 125 ezer forintnyi szja-t valamint 210 ezer forintnyi ehót, összességében tehát 335 ezer forintnyi közterhet köteles bevallani és befizetni.