Így gondolkodik a világ leggazdagabb embere

Túlságosan sokat várnak a részvényektől, és hibásan próbálnak a jövőbe tekinteni. Többek között ezt mondta a befektetőkről Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere egy 15 évvel ezelőtti előadásában. Több érdekes megállapítást is tett a legendás befektető, amikből értékes következtetéseket vonhatunk le megtakarításaink gyarapításával kapcsolatban. Aki élő szóban is kíváncsi piaci szakértők jótanácsaira, regisztráljon és jöjjön el bátran az Investor.hu következő ingyenes előadására. 

Rendkívüli kincsre bukkantunk a CNN oldalán, ahol egy 1999-es cikkben a világ egyik leggazdagabb emberéről, Warren Buffettről derül ki, hogyan is gondolkodott 15 évvel ezelőtt a részvénypiacokról. A cikk Buffett 1999-ben tartott egyik előadását foglalja össze, melyen a milliárdos számos érdekes témát érintett a piacokkal kapcsolatban, és hasznos tanácsokkal is ellátta a hallgatóságot.

Ha pedig Önt is érdekli a tőzsde, és első kézből szeretne profi tippeket kapni a befektetésekről, jöjjön el soron következő előadásunkra, ahol az OTP Alapkezelő portfólió menedzsere és a KBC Securities vezető elemzője fogja megosztani gondolatait. Addig is lássuk, hogyan vélekedett Buffett 15 évvel ezelőtt!

Warren Buffett Bill Gates társaságában tavaly nyáron. Forrás: AFP

Gyakran hibáznak a befektetők

A Berkshire Hathaway elnöke azzal kezdte felszólalását, hogy elmondta, az árfolyamok mozgását még ők sem tudják előrejelezni. Senki sem tudja megmondani, hogy az árfolyamok merre fognak haladni holnap, a következő egy hétben vagy egy hónapban. Számukra sokkal fontosabb, hogy hosszú távon merre mehet az árfolyam, mivel azt a fundamentális elemzés segítségével hatékonyan meg tudják határozni.

Emiatt a Berkshire-nél kizárólag az egyedi vállalatok értékelésére helyezik a hangsúlyt, és a részvények hosszú távú értékeltségét igyekeznek meghatározni. Rövid távon sokkal kiszámíthatatlanabb a piac, mint hosszú távon, amikor már egyre nagyobb szerepet kap a vállalat értéke (vélhetően mindenki ismeri Buffett legendás mondását, hogy az ár, amit fizetsz, az érték, amit kapsz).

Ez megegyezik a Buffettről évek alatt kialakult képpel. A szakemberről évek óta köztudott, hogy hosszú távú értékalapú befektető, tehát képes éveket, évtizedeket egy pozícióban ülni és kivárni, hogy a piac visszaigazolja elképzelését.

Buffett szerint a leggyakoribb hiba, amit a befektetők elkövetnek, hogy rosszul tekintenek a jövőbe. Úgy vélik, hogy a jelenben megfigyelt folyamatok hosszú ideig fennmaradnak, azt kivetítik a jövőre, és nem figyelnek a változásokra. Így pedig a jelenbeli események alapján hoznak befektetési döntéseket, és nem veszik figyelembe a jövőbeli folyamatok várható alakulását, melyek sokkal relevánsabbak a befektetések során.

Ezen túl a befektetőket túlságosan könnyen "elragadja a hév", ha úgy ítélik meg, hogy könnyen pénzt csinálhatnak a piacon. Ha látják, hogy a bikapiacon sokan nagy profitokat képesek aratni a stratégiától és az általuk követett rendszertől függetlenül, akkor egyre többen ugranak be meggondolatlanul a tőzsdézésbe, mivel nagy hibának gondolják kimaradni a buliból. Ez a meggondolatlanság viszont sokszor visszaüthet, ahogy arra korábban mi is felhívtuk a figyelmet.

A másik hiba, hogy a befektetők általában túlságosan sokat várnak a részvénybefektetésektől. A piackutató cégek által 15 évvel ezelőtt végzett felmérések szerint egy kezdő befektető átlagosan 22,6 százalékos éves hozamot vár el a részvényektől tíz éven keresztül, ami nagyon elrugaszkodott várakozásnak számít. De még a komoly tapasztalattal rendelkező tőzsdéző is közel 13 százalékos éves profitra számít éveken keresztül, ami Buffett szerint szintén túl optimista várakozásnak felel meg.

Ennek oka, hogy a vállalati profitok növekedése hosszú távon nem haladhatja meg az amerikai GDP növekedési ütemét (ez egyértelmű, mivel ebben az esetben a vállalat egy idő után nagyobbá válna, mint az őt magába foglaló amerikai állam). Az amerikai gazdasági növekedés tehát hosszú távon behatárolja a vállalati profitok növekedését, ami pedig a részvények árfolyam-emelkedésének szab határt. Emiatt nem várhatunk éveken keresztül 10-20 százalékos hozamokat a részvényektől, miközben az amerikai gazdaság csak 3-5 százalékkal növekedik évente.

Ráadásul a részvénybefektetésekből származó hozamokat nagy mértékben csökkentik a tranzakcióval kapcsolatos különböző költségek, melyek óriási összegeket tehetnek ki. Buffett számításai szerint a 90-es évek végén a jutalékok, spreadek, menedzsment – és tanácsadói díjak és további hasonló költségek címén 100 milliárd dollárnál is magasabb összeget fizettek ki a befektetők a pénzügyi szolgáltatóknak. Emiatt még irreálisabbá válnak az éves 10-20-30 százalékos hozamok elérése hosszú távon, így érdemes visszafogni a hozamvárakozásainkat.

Buffett 15 évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy nem valószínű, hogy az amerikai részvénypiac hasonló száguldást fog bemutatni a következő években, mint amekkorát az 1982-1999 közötti időszakban láthattunk. A Dow Jones az idő alatt megtízszerezte értékét, míg az S&P 500 100 pont környékéről 1300 pont fölé száguldott. Ahelyett jóval mérsékeltebb emelkedésre számított, és úgy vélte, hogy a részvényekből származó reálhozam valahol 4 százalék körül lehet a következő években.

A milliárdos megérzései akkor helyesnek bizonyultak, mivel nem sokkal később 2000-ben kipukkant a híres dotkom-lufi, ami nagy mélyrepüléseket okozott a tőzsdéken. Az amerikai piacoknak azután több mint hét évbe telt, míg elérték a lufi kipukkanása előtti szintet. Így a 4 százalékos reálhozam elérése is csak álommá vált a legtöbb befektető számára.

Forrás: Investor.hu

Warren Buffett

1930-ban Omahában született Warren Edward Buffett néven. Az apja brókerként és kongresszusi képviselőként dolgozott és már 11 éves korában részvényeket vásárolt az apja cégénél. 19 évesen kapott bachelor diplomát Nebraska-Lincoln Egyetemen, később pedig a Columbia Business Schoolon folytatta tanulmányait.

Warren Buffett a világ egyik leggazdagabb embere, aki a klasszikus értékalapú befektetések híve, befektetéseit sok esetben akár 5-10 vagy akár 20 évig is megtartja. A neve összeforrt a Berkshire Hathaway nevű holding céggel, melynek rengeteg érdekeltsége van különböző iparágakban. Warren Buffett 1962-ben vette át a cég irányítását, amikor még 18 millió dollár volt a cég piaci értéke és a textiliparban tevékenykedett.

A társaság később profilt váltott, a fő tevékenysége a biztosítás, az Egyesült Államokban elsődleges biztosítóként, míg világszinten viszontbiztosítóként működik a Berkshire. Ezen kívül a cég portfóliójába tartozik még vasúttársaság, a Procter & Gamble, az American Express, a Johnson & Johnson, a Kraft Foods, a GE, az IBM, a Wells Fargo vagy éppen a Coca Cola részvénye.