Rendkívüli kincsre bukkantunk a CNN oldalán, ahol egy 1999-es cikkben a világ egyik leggazdagabb emberéről, Warren Buffettről derül ki, hogyan is gondolkodott 15 évvel ezelőtt a részvénypiacokról. A cikk Buffett 1999-ben tartott egyik előadását foglalja össze, melyen a milliárdos számos érdekes témát érintett a piacokkal kapcsolatban, és hasznos tanácsokkal is ellátta a hallgatóságot.
Ha pedig Önt is érdekli a tőzsde, és első kézből szeretne profi tippeket kapni a befektetésekről, jöjjön el soron következő előadásunkra, ahol az OTP Alapkezelő portfólió menedzsere és a KBC Securities vezető elemzője fogja megosztani gondolatait. Addig is lássuk, hogyan vélekedett Buffett 15 évvel ezelőtt!
Gyakran hibáznak a befektetők
A Berkshire Hathaway elnöke azzal kezdte felszólalását, hogy elmondta, az árfolyamok mozgását még ők sem tudják előrejelezni. Senki sem tudja megmondani, hogy az árfolyamok merre fognak haladni holnap, a következő egy hétben vagy egy hónapban. Számukra sokkal fontosabb, hogy hosszú távon merre mehet az árfolyam, mivel azt a fundamentális elemzés segítségével hatékonyan meg tudják határozni.
Emiatt a Berkshire-nél kizárólag az egyedi vállalatok értékelésére helyezik a hangsúlyt, és a részvények hosszú távú értékeltségét igyekeznek meghatározni. Rövid távon sokkal kiszámíthatatlanabb a piac, mint hosszú távon, amikor már egyre nagyobb szerepet kap a vállalat értéke (vélhetően mindenki ismeri Buffett legendás mondását, hogy az ár, amit fizetsz, az érték, amit kapsz).
Ez megegyezik a Buffettről évek alatt kialakult képpel. A szakemberről évek óta köztudott, hogy hosszú távú értékalapú befektető, tehát képes éveket, évtizedeket egy pozícióban ülni és kivárni, hogy a piac visszaigazolja elképzelését.
Buffett szerint a leggyakoribb hiba, amit a befektetők elkövetnek, hogy rosszul tekintenek a jövőbe. Úgy vélik, hogy a jelenben megfigyelt folyamatok hosszú ideig fennmaradnak, azt kivetítik a jövőre, és nem figyelnek a változásokra. Így pedig a jelenbeli események alapján hoznak befektetési döntéseket, és nem veszik figyelembe a jövőbeli folyamatok várható alakulását, melyek sokkal relevánsabbak a befektetések során.
Ezen túl a befektetőket túlságosan könnyen "elragadja a hév", ha úgy ítélik meg, hogy könnyen pénzt csinálhatnak a piacon. Ha látják, hogy a bikapiacon sokan nagy profitokat képesek aratni a stratégiától és az általuk követett rendszertől függetlenül, akkor egyre többen ugranak be meggondolatlanul a tőzsdézésbe, mivel nagy hibának gondolják kimaradni a buliból. Ez a meggondolatlanság viszont sokszor visszaüthet, ahogy arra korábban mi is felhívtuk a figyelmet.
A másik hiba, hogy a befektetők általában túlságosan sokat várnak a részvénybefektetésektől. A piackutató cégek által 15 évvel ezelőtt végzett felmérések szerint egy kezdő befektető átlagosan 22,6 százalékos éves hozamot vár el a részvényektől tíz éven keresztül, ami nagyon elrugaszkodott várakozásnak számít. De még a komoly tapasztalattal rendelkező tőzsdéző is közel 13 százalékos éves profitra számít éveken keresztül, ami Buffett szerint szintén túl optimista várakozásnak felel meg.
Ennek oka, hogy a vállalati profitok növekedése hosszú távon nem haladhatja meg az amerikai GDP növekedési ütemét (ez egyértelmű, mivel ebben az esetben a vállalat egy idő után nagyobbá válna, mint az őt magába foglaló amerikai állam). Az amerikai gazdasági növekedés tehát hosszú távon behatárolja a vállalati profitok növekedését, ami pedig a részvények árfolyam-emelkedésének szab határt. Emiatt nem várhatunk éveken keresztül 10-20 százalékos hozamokat a részvényektől, miközben az amerikai gazdaság csak 3-5 százalékkal növekedik évente.
Ráadásul a részvénybefektetésekből származó hozamokat nagy mértékben csökkentik a tranzakcióval kapcsolatos különböző költségek, melyek óriási összegeket tehetnek ki. Buffett számításai szerint a 90-es évek végén a jutalékok, spreadek, menedzsment – és tanácsadói díjak és további hasonló költségek címén 100 milliárd dollárnál is magasabb összeget fizettek ki a befektetők a pénzügyi szolgáltatóknak. Emiatt még irreálisabbá válnak az éves 10-20-30 százalékos hozamok elérése hosszú távon, így érdemes visszafogni a hozamvárakozásainkat.
Buffett 15 évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy nem valószínű, hogy az amerikai részvénypiac hasonló száguldást fog bemutatni a következő években, mint amekkorát az 1982-1999 közötti időszakban láthattunk. A Dow Jones az idő alatt megtízszerezte értékét, míg az S&P 500 100 pont környékéről 1300 pont fölé száguldott. Ahelyett jóval mérsékeltebb emelkedésre számított, és úgy vélte, hogy a részvényekből származó reálhozam valahol 4 százalék körül lehet a következő években.
A milliárdos megérzései akkor helyesnek bizonyultak, mivel nem sokkal később 2000-ben kipukkant a híres dotkom-lufi, ami nagy mélyrepüléseket okozott a tőzsdéken. Az amerikai piacoknak azután több mint hét évbe telt, míg elérték a lufi kipukkanása előtti szintet. Így a 4 százalékos reálhozam elérése is csak álommá vált a legtöbb befektető számára.