Milyen hosszan mondjuk a digitális magunkét?

Érdemes kipróbálni, mire megyünk a célzott tömörséggel a közösségi médiában

Rendkívül terjedelmes cikkben foglalja össze a Social Media Today, hogy a webkettőre szánt gondolatainknak nem tesz jót a parttalan áradás. Mintha azt az évek óta csak romló tapasztalatot húzná alá, hogy a net szélsőségesen türelmetlenné tette az embert: amikor görgetni kell az utolsó mondatig, a leggyakrabban bele sem vágunk az olvasásba. Azt szeretjük, ha a tartalom betölti a képernyőt. De melyik platformon hogyan?

Twitter

Azt hihetnénk, hogy a 140 karakteres terjedelem önmagában a természetes arányérzékre épít. A cikk állításait alátámasztó rengeteg tanulmány egyike azonban úgy véli, többen osztják meg, több felhasználóhoz jut el a 100, mint a 140 karakternyi gondolat. Tévedés, hogy a kreativitásban kárt tesz a korlátozás, valójában attól indul neki, és ez rendkívül kedvez a Twitteren a frappáns státuszüzeneteknek. Hát még ha van elég önfegyelmünk a középhosszhoz.

Facebook

Az ideális poszt 40 karakter. Igazán nem sok, ennek a bekezdésnek az első mondata 34. A szám Jeff Bullastól ered, aki többnyire ruhaboltok interakcióját mérte a Facebookon. Ezek a nyúlfarknyi megszólalások 86 százalékkal több aktivitást indítottak el, mint a többi. Ugyanakkor mivel a 40 karakteres posztok kevesebb mint öt százalékát képviselik a teljes felhozatalnak, nem lehet nagy tévedés a dobogó második fokán álló 80 karakteres státuszt megcélozni: ezek 66 százalékkal több felhasználót késztetnek arra, hogy bekapcsolódjon, mint a maradék. Némi szubjektív terepmunkával kideríthető, utoljára 2009-ben olvastunk el mindent, de mindent, amit a barátaink – akkor még – gondosan megformázva elhelyeztek a falunkon.

Google+

A Google+ egyre inkább az üzleti kapcsolatok, a márkakommunikáció terepe, a posztok pedig az adott márka barátságos, rövid, spontán közleményeinek számítanak. A G+ cím ideális hossza 60 karakter. Ha ezt nem lehet megoldani, így a cikk, dobjunk be egy tízpontos első mondatot. Mert ennyit lát a platformon a felhasználó. Valamivel el kell érnünk, hogy a folytatásra kattintson.

Érdemes kipróbálni, mire megyünk a célzott tömörséggel a közösségi médiában Forrás: [origo]

Blogposzt

A műfaj, amelyben a kattintás tulajdonképpen digitalizált körégyűlés és mesehallgatás. Itt olyan látványosan és karakteresen nyilvánul meg a közösségi média történetmesélésben rejlő ereje, ahogy a tömör, hírközlés-gyökerű egy-egy sorokban aligha, ezért félrevezető volna karakterszámban mérni a hatást. Az ideális blogposzt az, amelyre odafigyelünk, márpedig a netes figyelem illékony, roppant kényes holmi – nem ütős, ha 7 percnél többet vesz el az időnkből, ez körülbelül 1200-1600 szónak felel meg. Az egészen biztosan most sem hátrány, ha a poszt címe és utolsó mondata egy nézetben megtekinthető. A szkrollozás terhétől megkímélt olvasó hálás lesz, és nagyobb eséllyel visszatérő.

Az email tárgya

Ha már kipróbáltuk a 40 karakterből álló Facebook posztot, most felidézhetjük: állítólag a 28-39 karakterből álló tárgymegjelölés ragadja meg a figyelmünket a legkönnyebben. A Mailer Mailer statisztikája nem rendíthetetlenül meggyőző, a 28-39 limit 12,2 százalékot ér el, a 40-50 határ között mozgó pedig 11,9-et, tehát a subject sor súlya valószínűleg nem tartozik a véresen komoly elvek közé. A legfontosabb, hogy álljon ott valami. A [nincs tárgy] megjelölés nem időkímélő, hanem hideg, nem egyszerű, hanem barátságtalan, nem profi, hanem flegma. Ha semmi nem jut eszünkbe, mindig megoldás az aznapi dátum. Vagy legalább az óra és perc, amikor leültünk megírni levelünket.

Prezentáció

A TED vezetése megállapította, hogy az ideális előadás 18 perc hosszú. Ezt olyan komolyan veszi, hogy még Bono és Bill Gates sem húzhatja ki magát alóla. Az eredeti cikk még tudományos bizonyítékot is hoz, a figyelem kemény munka, és 18 perc elteltével éppen annyi glükózzal és oxigénnel igyekszik regenerálódni az agy, amennyitől mi, a hallgatók, már rettentően elfáradunk. Egy a LinkedIn felületén is megtalálható tanulmány a súlyemeléshez hasonlítja a folyamatot: minél jobban kell figyelnünk, annál nehezebb az emelés, amíg annyira megterhelővé válik, hogy elejtünk, azaz elfelejtünk mindent. Az alapító Chris Anderson így érvel a terjedelem mellett:

„Tizennyolc perc nagyjából egy kávészünetnek felel meg. Ezalatt az ember megnéz egy TED-et, majd továbbítja három barátjának. Így válik vírusvideóvá a jó prezentáció. Ez ugyanaz a módszer, mint amellyel a Twitter fegyelmezett írásmódra kényszeríti rá a felhasználót. Az előadóink többsége megszokta, hogy 45 percen át beszél. A mi 18 percünk viszont rászorítja, hogy valóban csak a lényeget ossza meg a közönségével. Ettől sokkal világosabb lesz, mit akar mondani.”

Domainnév

Startupot építesz? Vállalkozást indítasz? Most foglalod a domaint? Megvan már a neve? Nincs? Akkor legyen rövid, könnyen megjegyezhető, márkára termett, vagy legalábbis azonnal érthető, ne legyen benne számjegy, se kötőjel, és 8 karakter hosszú. Ha körülnézünk a hazai szcénában, biztosan nem véletlenül uralják a még ennél is rövidebb címek.