Ez aztán a kitörés!

Szép kitöréseket láthatunk a vegyiparban is érdekelt két német óriás, a BASF és a Bayer grafikonján, melyek árfolyama ennek köszönhetően új csúcsra emelkedett. Mivel a korábbi ellenállások már támaszként szolgálnak, alattuk viszonylag szűken lehet stopot elhelyezni, miközben a célszintek akár tíz százalék feletti emelkedési potenciállal is kecsegtethetnek.

Bayer: Határozott kitörést láthattunk

Látványos mozdulattal tört új csúcsra a Bayer árfolyama a napokban, mely ennek köszönhetően az év eleje óta tartó, nagyjából 13 euró szélességű sávot is maga mögött hagyta. Április óta ráadásul emelkedő trendben mozog a papír, ami akár újabb magasságokig is elsegítheti az árfolyamot.

Bár az RSI indikátor közel van már a túlvettséget jelző zónához, tavaly év végén hasonlóan magas értékek mellett igen tekintélyes árfolyam emelkedésre is képes volt a részvény. Egyelőre az MACD indikátor sem adott eladás jelzést, bár az mindenképp kisebb kockázat, hogy csak kevés választja el attól.

Bayer napi grafikon (Xetra) Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A részvény azért kínál most jó beszállási lehetőséget, mert a történelmi csúcsról technikai értelemben véve nincs előtte akadály, a Fibonacci szintek által kijelölhető következő megálló (120 eurónál) pedig több mint tíz százalékos emelkedést vetíthet előre.

Bayer heti grafikon (Xetra) Forrás: AmiBroker, Investor.hu

BASF: Gyengébb ugyan, de ez is kitörés

Hasonlóan kedvező a technikai kép a BASF-nél, bár itt a csúcsbeállítás talán valamivel erőtlenebbnek tűnik. Amennyiben viszont sikerült megtartani a kitörést, úgy az emelkedő rövid távú trend itt is felfele segítheti majd az árfolyamot.

BASF napi grafikon (Xetra) Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A stopot ebben az esetben talán valamivel messzebb, az emelkedő trendvonal alá lehet érdemes behúzni, hogy egy kisebb megingás ne üsse ki azonnal a pozíciót. A célszint ehhez képest itt is igen szép, százalékos értelemben véve kétszámjegyű emelkedést vetíthet előre (94 euróig).

BASF heti grafikon (Xetra) Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

Mi az RSI?

Az RSI az angol Relative Strenght Index rövidítése, mely az adott instrumentum relatív erejét mutatja. Az indikátor értéke 0 és 100 között ingadozik. Az RSI kiszámolásának módja: 100-(100/(1+E/CS)), ahol az E azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző "n" napon emelkedtek, míg a CS azoknak a záróáraknak az összege, amelyek az előző "n" napon csökkentek.

Túladott egy instrumentum akkor, ha 30 alatti az RSI értéke, és túlvett, ha 70 fölött mozog. Vételi vagy eladási jelzést akkor kapunk, ha a túladott vagy a túlvett zónából kilép az indikátor.

Az RSI indikátor esetében gyakran vizsgálják a technikai elemzők, hogy az árfolyammal együtt mozog-e, vagy más utakon jár. Ha az árfolyam új lokális csúcsot ér el, de az indikátor a korábbi lokális csúcstól alacsonyabb szinten ér el csúcsot, akkor divergenciáról beszélünk, ami sokszor trendfordító szokott lenni.