"A legfontosabb környezetvédelmi típusú adó, az üzemanyagok jövedéki adója tekintetében az Európai Unió energiatermékekre vonatkozó irányelvének módosítását követően az adóztatás felülvizsgálatára kerülhet sor", olvasható a múlt héten nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban. De mire is gondolhat a kormány valójában?
Nincs arról szó, hogy nem felel meg a benzin és a gázolaj jövedéki adómértékére vonatkozó hazai hatályos szabályozás az uniós irányelvnek, mondta az Origónak Szük Balázs, a PwC Magyarország szakértője. A konvergenciaprogram idézett mondata is arra utal, hogy az irányelv esetleges „módosítását követően” lehet szükséges a hazai jövedéki adó szabályozás felülvizsgálata.
Az energiatermékekre vonatkozó irányelv módosítása már régóta napirenden van, és 2011-ben el is készült az irányelv módosításának egy változata. Ennek az volt a lényege, hogy a jövedéki adó (energiaadó) mértéke arányos legyen a termékek energiatartalmával és szén-dioxid kibocsátásával. Ez a gázolaj erőteljesebb adóztatását jelentette volna. A kezdeményezést akkor nem támogatta az Európai Parlament.
A szakértőnek nincs tudomása arról, hogy az uniós irányelv módosítása a közeli jövőben várható lenne, bár a terv továbbra is az EU napirendjén van. Az EU egyik célkitűzése, hogy 2020-ig érvényre juttat környezetvédelmi szempontokat a fogyasztói adóztatásban. Ennek egyik része az energiatermékek energiatartalmához és szén-dioxid kibocsátásához igazodó jövedéki adó (energiaadó). Ha az elbukott irányelv módosítás végül mégis megvalósulna, akkor az valószínűleg a gázolaj jövedéki adóját növelné a benzinéhez képest Magyarországon is. Jelenleg az ólmozatlan benzin jövedéki adója 120 forint literenként, a gázolajé 110,35 forint, mondta a Szük.
Szerinte a kereskedelmi gázolaj intézményét ez annyiban érintené, hogy az irányelv módosításával az EU által meghatározott jövedéki adó minimumok is megváltozhatnak, és a kereskedelmi gázolaj jövedéki adótartalma sem lehet alacsonyabb az unió által meghatározott minimumnál.
Bár egyáltalán nem biztos, hogy az uniós irányelvet belátható időn belül módosítják, ennek a lehetősége némileg mélyítheti a hosszabb távon tervező, a benzines, illetve dízelautó között hezitáló vásárló dilemmáját. A gázolaj literje több energiát tartalmaz, mint a benziné, az irányelv esetleges módosítása ezért érintené hátrányosan a dízellel autózókat. Ráadásul annak is van esélye, hogy az európai finomítói kapacitás csökkenése miatt az irányelv megváltozása nélkül is drágulhat a gázolaj a benzinhez képest. Igaz, a dízelmotorok még mindig jóval takarékosabbak, ám a benzinmotorok konstruktőrei is azon vannak, hogy ledolgozzák a hátrányukat, s nem is minden eredmény nélkül.
Környezetvédelmi szempontból sem egyértelmű, egy típus dízel vagy inkább benzines változatot érdemes választani, hiszen a dízelmotor széndioxid kibocsátása ugyan jóval alacsonyabb, de egyes kutatások szerint a dízelmotor kibocsátott füstje sokkal inkább károsítja az egészséget, mint a benzinesé.