Tessék megnyugodni, nem kell fizetni

Moscow trolley-bus traveling around the Garden Ring.

Bár a kormány már 2011-ben azt tervezte, hogy visszavágja az utazási kedvezményeket, az illetékes minisztérium szerint ez most sincs napirenden. Egyelőre marad az évi 104 milliárdos költségvetési támogatás, amellyel egy, Európában páratlanul bonyolult és gáláns rendszert működtetünk.

Hogy nem kell fizetnünk? Semmit? – kérdezett vissza néhány hete Budapesten egy idős francia pár a metrópénztárnál. Mint utóbb kiderült, nem tudták, és franciaországi tapasztalataik alapján nem is gondoltak rá, hogy van olyan európai ország, ahol – Horn Gyula néhai miniszterelnök jóvoltából immár 17 éve – 65 éves kor felett egy fillérbe nem kerül a tömegközlekedés, és ez tíz éve az európai uniós polgárokra is vonatkozik. A magyar szabályok európai összevetésben valóban roppant gálánsak, Portugáliától Olaszországon át Belgiumig az a jellemző, hogy az idősebbek legfeljebb 50 százalékos kedvezményt kapnak, és a legtöbb helyen ezt is csak akkor, ha nem csúcsidőben használják a közlekedési eszközöket.

A Magyar Nemzet hétfői cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány legfrissebb konvergenciaprogramja a 2014-es árakon befagyasztotta a közösségi közlekedés állami támogatására szánt milliárdokat (éves szinten 104 milliárd forintot). A lap szerint a kedvezmények rendszere ugyan nem változik, de készült egy munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM), amely ennek ellentmond, és a 65 év felettiek közlekedését csak a csúcsidőn kívül támogatná. Ugyanezt már évekkel korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (Veke) is felvetette, beszélt róla Völner Pál és Fónagy János államtitkár, és az egész támogatási rendszer újragondolását vetítette előre a második Orbán-kormány 2011-ben bemutatott Széll Kálmán Terve is.

A kedvezmények megkurtítása tehát nem lenne meglepő, már csak azért sem, mert mint egy sokat idézett arányszám mutatja: Magyarországon pusztán az utasoknak az egyötöde fizeti meg a teljes árú jegyet – legyen szó a MÁV-ról, a Volán vagy a Budapesti Közlekedési Központ járatairól – vagyis négyötödük valamilyen adófizetői támogatással utazik. Az Iho.hu szakportál ennél is durvább adatot számolt: szerintük Magyarországon a kedvezményre jogosultak összlétszáma a 9 milliót közelíti.

„Nincs napirenden” a kurtítás

Az NFM Origónak küldött válasza alapján azonban egyelőre semmi nem fog változni: „az utazási kedvezményrendszer átalakítása, a hivatkozott (Magyar Nemzet) cikkben említett korábbi szakmai javaslat megvalósítása nincs napirenden”. A tárca indoklása szerint ugyanis „az utazási kedvezmények rendszere közvetlen összefüggésben áll a vidéki és nagyvárosi mobilitási igényekkel és fizetőképes kereslettel, jelentős szociálpolitikai és vidékmegtartási szerepet tölt be”, továbbá a rendszer eddigi átalakításai során „a kormányzat mindvégig megóvta a szociálisan ráutalt csoportok utazási kedvezményeit”.

Márpedig szociálisan rászorult csoportból rettentő sok van, legalábbis ezt tükrözi a legnagyobb közlekedési társaságok tarifarendszere. Csak a MÁV 26 kedvezményezett csoport 34 különböző kedvezménytípusát különbözteti meg, ehhez jön a Budapesti Közlekedési Központ 34 és a Volán 38 – igaz, egymással nagyrészt átfedésben álló – kedvezménye.

Ezeket áttekinteni embert próbáló feladat, így nem meglepő, hogy a kalauzoknak, ahogy azt az egyik elővárosi vonalon dolgozó MÁV-os a délutáni csúcsidőszakban mesélte, munkájuk elején tanfolyamon kiképzik őket, abból vizsgáznak, negyedévente felfrissítik a tudásukat, kétévente pedig újra le kell vizsgázniuk a tananyagból.

Fiatalok, öregek, papok, rokkantak, menekültek, hadiözvegyek

A teljesség igényével szinte lehetetlen feltárni az összes közösségi közlekedési szolgáltató valamennyi kedvezményét, de jó néhányat összeszedtünk, hátha valaki most döbben rá, hogy eddig többet fizetett a kelleténél. A legismertebbek és a leggyakoribbak a nyugdíjaskedvezmények, a rokkantkedvezmények, a diákkedvezmények, illetve a hat év alatti ingyenesség. Ezeken belül azonban rögtön több alkategória van: a nyugdíjas utazhat fél áron (évente 16-szor), 90 százalékos kedvezménnyel (évente kétszer), vagy teljesen ingyen, ha elmúlt 65 éves. Ez utóbbi esetben akkor is ingyen utazik, ha uniós vagy svájci állampolgár, külföldön élő magyar, akinek van magyar igazolványa, vagy olyan külföldi, aki Magyarországon kap nyugdíjat.

Ugyanakkor a teljes ingyenesség egy éve kicsit felpuhult: például a MÁV-nál már csak a személyvonatokra vonatkozik, vagyis, ha a nyugdíjas siet, a gyorsvonatra szóló pótjegyet meg kell vennie, és, ha nem akar megsülni, akkor a légkondiért is kiegészítő jegyet kell váltania a Volán-buszokon.

A másik nagy kategória a diákoké, akik 50 vagy 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. Ez attól függ, hogy csak a lakóhelyük és az iskolájuk között utaznak (és erről van egy úgynevezett viszonylatigazolásuk a MÁV-tól vagy a Volántól), vagy bárhol máshol is közlekednek-e, illetve hogy jegyet vagy bérletet vesznek-e. Természetesen az itt tanuló külföldieknek is jár a kedvezmény, és ha valaki már nem tanul, de 26 évnél fiatalabb, akkor is olcsóbban utazhat, igaz, csak vonaton és csak péntektől vasárnapig, 33 százalékos kedvezménnyel.

Vonaton és Volán-buszon külön kedvezmény van, ha a diákok csoportban utaznak, és előre bejelentik, de ha legalább tíz felnőtt összeáll, ők is spórolhatnak a jegyen. A közalkalmazottak és úgy általában a munkába járók szintén kapnak kedvezményt, az előbbiek vonaton és buszon is évente 12-szer utazhatnak fél áron (aminek igazolásához vezetni kell egy 12 rubrikás, pecsételhető nyomtatványt). A Volán pedig az egyházi intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok dolgozóit is kedvezménnyel viszi, és mindenhol olcsóbban utazhatnak az állami gondozottak, a gyógypedagógiai intézmények tanulói, de a kísérőik és a látogatóik is.

A nagycsaládosok, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és kísérőik, a menekültek, a képzésben részt vevő munkanélküliek, továbbá a fogyatékkal élők szintén kevesebbet vagy semmit nem fizetnek, és talán kevésbé köztudott, hogy a közlekedési tarifák szempontjából fogyatékosnak számítanak a lisztérzékeny gyerekek is. Így aztán mentesülnek az útiköltségek 90 százaléka alól (a BKK-nál is), ha igazolni tudják, hogy emelt szintű családi pótlékban részesülnek. A lisztérzékeny felnőttek nem utazhatnak olcsóbban, viszont ők szja-kedvezményt kaphatnak, ha nem riasztja őket az a tudat, hogy ehhez is azt kell kiállíttatni magukról (a Magyar Államkincstár megfelelő igazolványával), hogy tartósan fogyatékosak.

A végére hagytuk a megszállott vonatozók csapatát, mert az amúgy is legszínesebb diszkontarzenált felvonultató MÁV rájuk is gondol. Ők évi 35-375 ezer forintért különböző szintű, különböző mértékű kedvezményekre jogosító Start Klub kártyákat vehetnek, attól függően, hogy mennyivel olcsóbban és mekkora luxusban akarnak utazni a hazai vonatokon, illetve várakozni a hazai pályaudvarokon. Mint a MÁV-tól megtudtuk, ezt a kártyacsaládot hat évvel ezelőtt vezették be, azóta több mint 50 ezren vettek valamilyen Start Plusz kártyát, akik összesen körülbelül 280 millió kilométert tettek meg vele. Főleg a fővárosi agglomerációban, valamint Budapest és Miskolc, Szeged, Győr, Debrecen között.

Extra munka a pénztárosnak, melegágya a visszaéléseknek

A kalauzok egyébként nem panaszkodnak a rendszerre, ahogy többen mondták, nekik csak annyi a dolguk, hogy tudják, melyik kedvezményhez milyen igazolványt vagy kártyát kell elkérniük, így gyorsan végigfutnak ezek érvényességén és a vonaton. A gondosabb szűrést a jegypénztárosok végzik el, nekik kell ellenőrizniük, hogy valaki valóban jogosult-e bizonyos kedvezményre, ez alapján adják ki neki az olcsóbb jegyet.

A rendszer bonyolultsága persze régóta melegágya a visszaéléseknek, erre utal, hogy például a MÁV járatain folyamatosan növelik a jegyvizsgálók számát. A társaság tavaly nyáron 25, decemberben további ötven, majd idén tavasztól újabb ötven ellenőr munkába állítását jelentette be, mert - különösen az elővárosi vonalakon - gyakoriak a visszaélések.

Az már csak hab a tortán, hogy az intézkedéssel egy időben egy újabb kedvezménnyel bővült a tarifatáblázat. Tavaly július óta ugyanis 3 százalékkal olcsóbban lehet az interneten vagy mobiltelefonnal vonatjegyet venni, de ez is csak első ránézésre egyszerű. Mint ahogy a Bankkartya.hu részletesen utánajárt, ez a legújabb kedvezmény csak akkor jár, ha az ember otthon kinyomtatja a jegyet, vagy olyan vonatra sikerül felszállnia, amelyiken legalább egy kalauz rendelkezik digitális QR-kód beolvasó készülékkel.

Ennek technikai hátterébe most nem mennénk bele, a lényeg, hogy a rendszer az NFM már idézett válasza szerint teljesen rendben működik. Ahogy lapunk megkeresésére írták, a szakminisztérium „a továbbiakban is a költséghatékonyság növelésével és versenyképes tarifarendszer kialakításával kívánja biztosítani az utazási kedvezmények fedezetét”.