Április végén a Policy Agenda tanulmánya alapján az Üzletrész is beszámolt arról, hogy miközben a hivatalos foglalkoztatottsági adatok 6,8 százalékot emelkedtek, ráadásul ezt a bruttó bérek 1,3 százalékos növekedése is kísérte, az államháztartás foglalkoztatottság utáni bevételei ezeknek a számoknak csak töredékével emelkedtek.
Most – két héttel később – a Nemzetgazdasági Minisztérium eljuttatta lapunkhoz a válaszait az akkor feltett kérdéseinkre. Szerintük a tanulmány nem a megfelelő hónapokat hasonlítja össze.
„2014 és 2013 évek első negyedévi szja és foglalkoztatási adatainak elemzésekor érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a munkáltatók által levont és befizetett személyi jövedelemadó bevételeket, kapcsolódva a bérszámfejtéshez és bérfizetéshez, mindig egy hónappal később jelentkeznek a statisztikákban,” áll az NGM válaszában.
A január-márciusi foglalkoztatáshoz tartozó szja bevételeket tehát szerintük a február-április hónapok adatsorai fogják tartalmazni.
„Esetünkben ez az eltérés azért különösen fontos, mert 2013. januárjában még a 2012. évi, adóalap-eltérítést (szuperbruttó) is tartalmazó szja-alap után fizették meg az adót, tehát az idei és a tavalyi első negyedév összehasonlításánál a szabályozási különbségekkel is érdemes számolni,” folytatódik az NGM válasza.
„2014. február-márciusban a bruttó szja befizetések 7 százalékkal növekedtek. A nettó bevétel ehhez képest 5,8 százalékkal nőtt, a különbséget a 27,2 százalékkal nagyobb, döntően az előző évhez kapcsolódó kiutalások adják.”
Az NGM kiemeli ezen kívül, hogy a csökkenő betéti kamatok miatt a kamatjövedelmek után kevesebb adóbevétel folyik be az államkasszába.
„Ezen tételek figyelembe vételével, a KSH által közölt foglalkoztatási adatokkal összhangban, az azokhoz kapcsolódó szja bevételekben is erőteljes növekedés figyelhető meg. Ugyancsak megjegyeznénk, hogy a február-márciusi időszakban a szintén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó és járulék bevételek erőteljesen, 10,2 százalékkal nőttek,” zárul az NGM válasza.
Az NGM válasza nem tér ki arra a kérdésünkre, hogy a befolyó adóbevételek összhangban vannak-e az előzetes terveikkel és számításaikkal.
Érdemes ezen kívül újra kiemelni a Policy Agenda elemzésének azt az – NGM által sem cáfolt – állítását, hogy a közmunkaprogram esetén keletkező adóbevételeket az állam az egyik zsebéből a másikba rakja át (hiszen a bevételek a költségvetés egy másik során azonnal költségként jelentkeznek), így az adóbevételek valódi növekedése lényegesen kisebb lehet annál, mint ami a statisztikákból kiolvasható.