A nagyobb cégek konjunktúrára számítanak

A GVI konjunktúra-mutató értéke a tavaly októberi +23 pontról 2014 áprilisra +30 pontra nőtt, ezzel elérte a 2011 áprilisi szintet. Az emelkedés kizárólag az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások javulásából származik, és a rendelésállomány, valamint a beruházási aktivitás egyre csökkenő szintje kíséri.

Az MKIK GVI 2014 áprilisi kutatása szerint konjunktúra várható a gazdaságban. A 2012 utolsó negyedévében jelentkező mélypontig (-2,5 százalék az előző év azonos időszakához képest) a tavalyi adatok alapján biztosan nem fog visszasüllyedni.

Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. A német GDP alakulását illetően a müncheni Ifo Intézet 2015-re már 2 százalékos GDP-növekedési ütemet prognosztizál. Jóllehet a magyar gazdaság szorosan kötődik a német gazdasághoz – a magyar export mintegy 25 százaléka Németországba irányul és a német import súlya is ehhez hasonló az összes importon belül –, a magyar gazdaságot a lassú kilábalás jellemzi, míg a német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet. Magyarországon mélyebb volt a válság, mint Németországban, és a kilábalás is később kezdődött: 2011-ben inkább a stagnálás, mint a visszakapaszkodás jelei látszottak.

Tavaly lassú emelkedésbe fordult a GDP visszaesése. Az ipari termelés volumene 2014 első két hónapjában némi növekedést mutatott az előző havi adatokhoz képest, a bázist pedig nagyban felülmúlta. A munkanaphatással korrigált indexek értékét vizsgálva 2013 júniusától eleinte kismértékben ugyan, de már minden hónapban felülmúlta az ipari termelés volumene a bázist.

Az első negyedév +30-as konjunktúra-mutatója közepesen magas érték. Az adat minden gazdasági ágban emelkedett október óta (ipar: +43 pont, kereskedelem: +31 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás: +18 pont), az építőipar esetében pedig kifejezetten nagy ugrást láthatunk: +22 pontot. A döntően külföldi, illetve a teljes egészében magyar tulajdonú cégek bizakodóbbak, mint a többségében magyar kézen lévő vállalatok.

Az exportáló cégek és a nagyobb vállalatok bizakodóbbak, mint a csak belpiacra termelők, illetve a kkv-k: a konjunktúra-mutató értéke a 9 fősnél kisebb vállalatok körében negatív (-2 pont), a 10-49 fős kategóriában +32 pont, az 50-249 fős csoportban +43 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig 40 pont.

A mutató összetevői közül az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások mutatják a legnagyobb javulást, de a várható beruházási aktivitás és a rendelésállomány esetében inkább csökkenésre és romlásra számítanak a cégek, olvasható az elemzésben. Ami az üzleti helyzet céges megítélését illeti, tavaly október és idén április között jóval meredekebben mozdult el a mutató a fellendülés irányába, mint korábban. Az átlagos kapacitáskihasználtság az iparban, a nagyvállalatoknál, a döntően külföldi tulajdonban álló, illetve az exportáló cégeknél a legmagasabb. A legalacsonyabb a gazdasági szolgáltatóknál és az építőipari vállalkozásoknál, a mikrovállalkozásoknál, a kizárólag belföldre termelőknél, és a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél.

Jelenlegi helyzetüket az ipari cégek látják a legkedvezőbben, és az építőipari cégek a legborúsabban. Világosan látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére: az exportra berendezkedett, és a javarészt külföldi tulajdonban álló cégek mutatói rendre magasabbak a többiénél.

A vállalkozások végre munkaerő-keresletnövekedésre számítanak: a +11 pontos indikátor a 2011 áprilisi adatához közelít, a bővülés hátterében főleg a multik munkaerő-kereslete áll. Főként az építőipari és a kereskedelmi cégeknél, az ipar és a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében számíthatunk arra, hogy növelik az emberi erőforrás-állományukat. Ez a leginkább újfent a külföldi tulajdonban álló cégeket érinti (+22 pont), és a kizárólag belföldi kézben lévő is cégek is növekedést jeleztek előre (+9 pont). A kisebb részben külföldi kézben álló vállalatok körében leépítések várhatóak (-17 pont). A külpiacokon értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében. Munkaerő-felvételre a legfeljebb 9 fős, illetve a 250 fő feletti létszám-kategóriákban lehet számítani, ezen szegmensekben a mutató értéke 6, illetve 10 pont, míg a többi kategóriában a munkaerő-kereslet nagyobb arányú növekedése várható (16 pont).