Csereszabatos a magyar cégtulajdonos

2013-ban több mint a százezer működő cég tulajdonosi körében történt változás, ami közel kétszerese a korábbi évek értékeinek, írja közleményében az Issues Management Tanácsadó Kft.

Minden tulajdonosváltás komoly következményekkel jár a cég mikrokörnyezetében, a tömeges tulajdonoscseréknek pedig már makrogazdasági hatásai is lehetnek. Ám ha valaki természetes oknál fogva adja át a stafétát – egy fiatalabb családtag megörökli a vezetői pozíciót, a vállalat kettéválik vagy összeolvad egy másik céggel –, annak sosincs akkora hatása, mint a befektetői célú fel- és bevásárlásoknak.

A befektetők tevékenysége többnyire a gazdasági és jogi környezethez illeszkedik, így a tulajdonoscserék vizsgálata jó indikátor lehet egy ország gazdasági környezetének megítélésében – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Mint a legtöbb gazdasági folyamat esetében, a tulajdonosi kör változásában sem szerencsés sem az extrém kilengés, sem a pangás. Az extrém tulajdonosváltási hullámok következtében piacra lépő új szereplők hada nehezen kiszámíthatóvá tehet egy-egy szektort, míg a nagyon alacsony tulajdonosváltási arány a befektetők hiányát és a gazdasági stagnálást jelezheti.

„Egy egészséges cégstruktúrában a tulajdonosi szerkezetnek természetes, stabil megújulási aránya van. A hazai cégtulajdonosi kör vizsgálata ezzel szemben azt mutatta ki, hogy 2013 rendkívüli év volt a tulajdonosok körében. Több mint a százezer működő cég tulajdonosi körében történt változás, ami közel kétszerese a korábbi évek értékeinek” – mondja Pertics Richárd.

A mostani tulajdonosváltási hullámot a Nemzeti Cégtár vezérigazgatója szerint három fő tényezőre lehet visszavezetni. A legjelentősebb, hogy a hazai jogi környezet változása számos ponton érintette a magyar vállalkozókat, emiatt sokan döntöttek a kiszállás vagy az átalakulás mellett. Ebbe a kategóriába sorolhatóak az adózási szabályok és a tulajdonosi felelősségre vonatkozó szabályok változásai, de az adóoptimalizálás célú „offshore tulajdonos bejegyzése” is az adórendszerre vezethető vissza. A másik tényező a gazdaság lassú talpra állása, ami a befektető vállalkozók körében kiemelt aktivitást indukált. Végül nem szabad megfeledkezni a hazai cégkereskedelemről: a jogi és gazdasági környezet változása növeli az alvó cégekre irányuló keresletet is. Sok ilyen vállalatot piaci áruként adnak-vesznek gazdáik, bizonyos közvetítő cégek pedig kereskedő szerepkört töltenek be ezeknél az ügyleteknél.

A tulajdonosváltási arány néhány szektorban, például a mezőgazdaságban, a média-, a tanácsadói és az informatikai szektorban jóval átlag fölötti volt, de a művészeti tevékenységgel foglalkozó vállalatok körében is intenzív volt a mozgás. Az agráriumban – növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás – 2062 cégben változott meg a tulajdonosi szerkezet, az IT-szektorban 3490 vállalatnál, 4451 jogi, számviteli, adószakértői tevékenységgel foglalkozó cégnél, 4429 építészmérnöki vállalatnál, a humán-egészségügyben 3964 cég, míg a jolly joker alkotóművészet és szórakoztatás kategóriában 1279 cég váltott tulajdonost.