A kormány szétteríti a megszorítást

Az államháztartás idei hiánya nem indokolja a csütörtökön bejelentett megszorító csomagot, a háromszázalékos deficit anélkül is tartható lett volna. A kormány célja sokkal inkább a magas és stagnáló államadósság csökkentése lehet. A kiigazítás a túl alacsony infláció miatt vált szükségessé.

A szakértők közt egyetértés mutatkozott abban, hogy a kiigazításnak nem lesz nagy hatása sem a gazdaságra, sem a lakosságra. Bár 110 milliárd forint elég nagy pénz, a kormány ezt egyenként kis összegekből rakja össze, szétteríti a terhet.

Megérezzük

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke arra azért felhívja a figyelmet, hogy bár csak alig, de nyilvánvalóan érezni fogjuk, ha a kormány zárol 110 milliárd forintot. Az ugyanis tévhit, hogy az állam pénzt tudna magától elvonni, hiszen nem termel, csak a beszedett adókat osztja el. Ez a 110 milliárd hiányozni fog az állami foglalkoztatottak béréből vagy az állami beruházásokban részt vevő cégektől.

Nem megszorítás: zárolás

Egyelőre a kormány nem vonta el ezt a 110 milliárd forintot, csupán zárolta. Ha a költségvetési folyamatok jól alakulnak, még idén feloldhatja, akkor a megszorításból nem lesz semmi - hangsúlyozza Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője. A zárolás szigorúbb gazdálkodásra kényszeríti az intézményeket, ami nem feltétlenül rossz.

Az építőipar pörög

Ugyan alacsony bázishoz viszonyítva, de az építőipar nagyon felpörgött idén, ezt még az sem tudja visszafogni, ha a megszorítás miatt esetleg állami beruházásokat halasztanának el vagy tolnának át a következő évre - véli a GKI elnöke.

Nem csökken az államadósság

A csütörtökön bejelentett kiigazításra nem a 3 százalékos hiánycél miatt volt szükség, a költségvetés jó állapotban van, ebben minden általunk megkérdezett szakértő egyetért. A kormány legnagyobb problémája most a magas, stagnáló államadósság. Ahhoz, hogy ez csökkenni tudjon, nem elég a 3 százalék alatti hiány, legalább 2 százalék alá kellene levinni. Ráadásul az előrejelzések szerint a GDP-növekedés sem lesz különösebben magas a következő években, ezért az államháztartás nem fogja tudni kinőni a deficitet.

Állami beruházások

Az uniós előírás szerint a magyar államadósságnak évente egy százalékkal kellene csökkennie (amíg 60 százalék felett van). A csökkentést egyebek közt nehezíteni fogja a paksi beruházás, ami hitelből valósul majd meg, és a közműcégek esetleges államosítása. Ahhoz, hogy ezek mellett meglegyen az egyszázalékos csökkenés, ténylegesen évente 2-3 százalékot kellene lefaragni az államadósságból.

Túltervezték a bevételeket

A kormány a 2014-es költségvetést 2.4 százalékos inflációval tervezte, de már látszik, éves szinten a pénzromlás szintje 0 százalék körül lesz. Mivel az infláció alacsony, az árak nem emelkednek, így a költségvetés adóbevételei elmaradnak attól, amit a kabinet várt. Az ebből fakadó veszteség 200-250 milliárd forint, ezt más, pozitív folyamatok nagyrészt ellensúlyozzák. A fennmaradó különbség 50-100 milliárd forint, nagyjából az az összeg, amit a kormány most zárol - állítja Vértes András.

A rezsicsökkentés miatt alacsony

Az infláció szintje jelenleg főleg a rezsicsökkentés miatt, tehát mesterséges okokból ilyen alacsony. További rezsicsökkentésre már nincsen lehetőség, ha az eddigi hatások elmúlnak, az infláció nőni fog. Réczey Zoltán jövőre a belső kereslet bővülésére számít, ami szintén növeli majd az inflációt. Ezek a hatások viszont csak 2015-ben fognak érvényesülni, idén már nem változik az infláció szintje.

Mesterségesen felpörgetik?

A Buda-Cash elemzője szerint a devizahitelek ősszel esedékes forintosítása után a kormánynak nagyobb mozgástere lesz a forint árfolyamának befolyásolásához, mivel a gyengébb forint már nem fogja hátrányosan érinteni a háztartásokat. A forint gyengítésével akkor már megpróbálhatják felpörgetni az inflációt. Hozzátette azonban, hogy ez a kormánynak nem célja, hiszen a növekedés magától is megtörténik majd.

Pénzügyi válságot okozna

Magyarországon pénzügyi válság nincs, csak a tartós leszakadás jelent veszélyt. A forint tudatos gyengítésével viszont a kormány válságba sodorná az országot - teszi hozzá Vértes András. A költségvetés devizaadóssága magasabb a GDP 25 százalékánál, ez a lakossági hitelek rendezése után is megmarad. A forint gyengülésével az államadósság tovább nőne, és a kormány biztosan nem tudna eleget tenni uniós és alaptörvényi kötelezettségeinek.

A forintgyengülés senkinek sem érdeke, nem csak az államadósságot növelné, de például nyugdíjemelésre is többet kellene költeni, kamatemelésre lenne szükség, ezzel az állam drágábban jutna új hitelekhez - erősíti meg egy másik, lapunknak névtelenül nyilatkozó elemző.