A reklámadótörvényhez minap benyújtott módosító indítvány célja világos: betömni mindazon kiskapukat, amelyeket az eredeti törvényszöveg nyitva hagyott.
Ez azonban a szakértők szerint méltánytalan adóterhet és súlyos jogi bizonytalanságot fog okozni. A javaslat ugyanis bizonyos kérdéseket nyitva hagy, az adózók körét viszont az eredetileg "célzott" médiaóriásokról a teljes kkv-szektorra kiterjeszti.
A javaslat bevezeti a „túlnyomórészt magyar nyelvű” internetes oldal fogalmát, és adókötelessé teszi az ilyen oldalon elhelyezett reklám közzétételét.
Az persze már nem egyértelmű, hogy mi minősül „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak. A Google oldala például más-más nyelven jelenik meg attól függően, hogy hol és milyen IP-cím alatt jelentkezünk be.
Hasonlóképpen a Facebook nyelve is állítható, sőt az azon megjelenő tartalmak nyelve például attól is függ, hogy valakinek az ismerősei illetve az általa követett oldalak döntően milyen nyelven posztolnak.
Minősül-e a Google vagy a Facebook „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak? A válasz korántsem egyértelmű.
Másrészt a törvénymódosító javaslat szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz-e – ha ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie.
Ráadásul a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 000 Ft-os, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában a hirdetőknek 20%-os adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük.
Ha tehát valaki naponta 1000 forintot költ el a Google AdWords rendszerében - ami alatt tulajdonképpen teljesen felesleges hozzákezdeni az internetes hirdetéshez -, az 1000 forint reklámadót fizet majd, aki viszont havi 100 ezer forintos reklámbüdzséből dolgozik, annak a hirdetéseit már 15 ezer forintos adó terheli majd.
Csak összehasonlításképpen: az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd Ft közötti árbevételű médiacégeket sújtja.
Nyilvánvaló, hogy a Facebooktól vagy a Google-tól egy magyar hirdető hiába fog várni egy ilyen nyilatkozatot, ezáltal az itt elhelyezett reklámok megrendelőit sújtani fogja a 20%-os adóteher.
A fenti kitétel egyébként - az RTL híradó tanúsága szerint - magát a törvény beterjesztőjét is meglepte, aki kínos magyarázkodásra kényszerült, miután szembesítették a saját maga által jegyzett törvényjavaslat szövegével.
"Ezt súlyosbítja továbbá, hogy a jogszabály társasági adót módosító rendelkezése kimondja: ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét a társaságiadó-alapjával szemben sem számolhatja el" - áll a kereskedelmi- és adójogra szakosodott Jalsovszky Ügyvédi Irodának a témában kiadott közleményében.
A szakértők szerint ez a rendelkezés egyrészt kifejezetten logikátlan, és idegen a társasági adó rendszerétől, másrészt pedig jelentős adóhátrányt is okoz az interneten hirdetőknek.
Az ügyvédi iroda más helyen is kritikát fogalmaz meg a törvényjavaslattal szemben, így például kiemeli, hogy a szöveg nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót.
A fenti nyilatkozat elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Indokolt lenne, hogy ilyen esetben valamely fél visszaigényelhesse az általa megfizetett adót, ennek jogszabályi feltételeit azonban a javaslat nem rendezi - áll a Jaslovszky Ügyvédi Iroda szakvéleményében.
UPDATE: Cikkünk megjelenése után néhány órával L. Simon László fideszes képviselő újabb módosító indítványt nyújtott be, amely százszorosára, havi 2,5 millió forintra emelné a reklámadó befizetésének alsó értékhatárát, megkímélve ettől az adófizetéstől a kkv-szektor döntő részét. Természetesen ahogy újabb fejlemények jelennek meg a reklámadóval kapcsolatban, arról folyamatosan beszámolunk.