Ezért állnak üresen a 4-es metró üzletei

Jókora kudarc eddig a 4-es metró üzlethelyiségeinek bérbeadása. A pályázatra jelentkező vállalkozóknak előzetesen jóval nagyobb utasforgalmat jeleztek, mint amekkora lett, és nem törődtek azzal sem, hogy egymás mellé ne szerződjenek az azonos profilú boltok. Több vállalkozónak kellett milliós veszteséggel kiszállnia.

A 4-es metró aluljáróiban összesen 34 üzlethelyiséget adna bérbe a főváros öt évre, az első boltok szeptemberben nyitnak. Áprilisban, a pályázat első körében azonban csak az üzlethelyiségek fele kelt el, 17 bolt nem talált bérlőre. A második kör még siralmasabb eredményt hozott, mindössze egy cégtől érkezett be egyetlen ajánlat – erről tájékoztatta a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottságát július közepén a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK), a pályázat kiírója és lebonyolítója.

A tényleges forgalom csak egyhatoda a vártnak

A helyzetet az idézte elő, hogy a fővárosi vagyonkezelő az előzetesen becsült utasforgalomra szabta a bérleti díjakat, a várt utasszám azonban nem teljesült. A második kör sikertelensége után csak most kezdenek gondolkodni a megoldáson, amiről Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal a BFVK vezérigazgatója az ülésen úgy számolt be, hogy „a bérbe nem vett üzlethelyiségeknél forgalomszámlálást végzünk”. Arra számított, hogy a tényleges forgalmi adat az egyhatoda lesz az előzetesen vártnak. ”Ennek praktikusan az az eredménye, hogy az aluljáróba jelentősen kevesebben mennek le, ez pedig azt jelenti, hogy (…) új javaslattal fogunk élni az üzlethelyiségek bérleti díját illetően” – fejtette ki Nagyunyomi-Sényi. Közben azonban az ügynek már számos kárvallottja lett.

Megszámolták az utasokat maguk, majd visszaléptek

Az első kör nyertesei közül ugyanis egy-egy metróállomáson már visszalépett a Fornetti, a Lipóti Pékség és a Manna ABC. Az utóbbit üzemeltető Mázsa Kálvin Kft. tulajdonosa, Papp András lapunknak elmondta, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a saját tanulmányára hivatkozva napi 50 ezres átmenő forgalmat ígért a pályázóknak a Kálvin téri megállóra. A Manna ezért döntött úgy, hogy megszerzi az ígéretes, 105 négyzetméteres üzlethelyiséget, de maga is elkezdte mérni a tényleges utasforgalmat. „Alkalmazottjaink egymást óránként váltva számolták az üzlethelyiség előtt elhaladókat, és 8 napon át tartó ellenőrzés után napi 13-17 ezer utas eredményre jutottunk. Saját mérésünk alapján tehát a fele sem teljesült a várt utasszámnak, ezért nem nyitunk üzletet a 4-es metróban” – mondta el az Origónak Papp András.

A második legjobb ajánlatot a Quglóf Pékipari Kft. tette, amelyet egyébként a Lipóti Pékség tulajdonosának fia vezet, ám ők is visszaléptek. A pályázat szerint a visszalépők egy havi bérleti díj összegét, vagyis a bánatpénzt bukják el, ami a Kálvin téri üzlet esetben több mint 2 millió forint

A BKK kérdésünkre azt mondta, hogy a metró megvalósíthatósági tanulmánya 2020-ig a két irányban összesen 297 ezer utazással számol, az eddigi mérések pedig napi több mint 100 ezer utazást tartalmaznak.

Csak kávé, szendvics és péksütemény kapható

A vállalkozásokat emellett az is elriasztotta, hogy a metró két végállomásán egymás mellett állnának a gyorsbüfék, a kávézók, a szendvicsezők és a pékségek. Vagyis csupa hasonló profilú egység, amelyek között a potenciális vevők megoszlanak. A Fővárosi Önkormányzat kérdésünkre azt mondta, ez azért alakult így, mert a bírálati szempontok között a bérleti díj mértéke volt a legjelentősebb, és ezek a szolgáltatók tették a legmagasabb ajánlati árat. A 17 nyertes pályázó között összesen 15 ilyen, hasonló profilú volt – a két kakukktojást csak egy cipőkereskedő és egy pénzváltó jelenti. A pályázók csak utólag értesültek arról, hogy milyen konkurenciával kell megküzdeniük.

Üresen álló üzlethelyiségek a 4-es metró Etele téri végállomásán. Fotó: Mudra László - Origo

Saját magától vette volna el a vevőit

„Stratégiai döntésünk volt, hogy legalább egy helyen jelen legyen a Lipóti Pékség az új 4-es metró vonalán” – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán, a cég ügyvezetője. Ez a vágyuk az Etele téren megvalósult, de mivel a Kálvin téren a felszínen már van üzletük, lemondtak arról, hogy boltot nyissanak lent is. „A bérleti díj és az elvárt haszon nincs arányban, másrészt a két üzletünk egymást kiütötte volna” – mondja az ügyvezető. Nekik is 2 millió forintba került a kaland. A Baross téren visszalépő Tarkó László, a Fornetti franchise partnere és maga a Fornetti sem nyilatkozott az ügyben, de mivel a 25 négyzetméteres üzletért 53 ezer forintos négyzetméterárat ajánlott a vállalkozó, több mint 1,3 millió forintot bukott.

Baross tér: öt szendvicses és egy koreai büfés

Papp András úgy gondolta, hogy másik nyertes cégével, a MOM’S Magyar Szendvics Kft.-vel a Baross téri metróban gyorsbüfét és szendvicsbárt nyit, de már ebben sem biztos. A pályázat első körében döntő többségben nyertek a pékségek, kávézók és szendvicsezők. Ez azt jelenti, hogy a Baross téri aluljáróban összesen öt szendvicses és egy koreai büfés nyithat. Papp András egyébként a pályázati kiírással ellentmondó döntésnek tekinti a konkurencia ilyen generálását, arra hivatkozva, hogy a BFVK elmulasztotta a kötelességét, amikor nem tájékoztatta arról a pályázókat, hogy több egymás melletti helyiségben azonos tevékenységre adták a legkedvezőbb ajánlatokat. Ugyanis ez esetben lehetőséget kellett volna adni arra, hogy a pályázók 3 napon belül nyilatkozhassanak arról, ha más tevékenységet kívánnak választani. Ám mivel az eredményhirdetés előtt nem tudtak erről, nem gondolkodhattak más tevékenységeken sem.

40 ezer forint fölé srófolták a négyzetméterárat

A nyertesek egyébként minden esetben túlfizették a nettó 17 650 – 27 650 forint között megszabott négyzetméter-kategóriák felső határát. Van olyan, aki 101 ezer forintot fizet a Baross téri aluljáró egyik, 15 négyzetméteres helyiségéért. Az Etele téren kialakult Fornetti-Lipóti verseny 41 ezer forint fölötti négyzetméterárat eredményezett. A Fornetti ugyan nem nyilatkozott lapunknak, de valószínűleg három üzletet szerzett meg.

Pusztul a szellemaluljáró

A pályázati kínszenvedés további oka az, hogy több kis forgalmú megállóba nem is terveztek üzlethelyiségeket, vagyis itt nem is lehetett pályázni. Ilyen például a Bikás park, a Gellért, Fővám, a II. János Pál pápa és a Rákóczi tér. Újbuda-központ állomásnak pedig igazai szellemaluljárója lett, a néhány üzlethelyiség egyre lepusztultabb állapotban van, ugyanis évekkel ezelőtt megépültek. Rendbe kell majd hozni, hogy ki lehessen adni őket.