A SmartVineyard szoftver és hardver a szőlő digitális testőre. A szenzorok az időjárási paramétereket rögzítik, illetve minden olyan adatot, amely szerepet játszhat a szőlő megbetegedésében. A központi egység valós időben továbbítja a mért adatokat, a rendszer ebből megállapítja, mennyi esély van arra, hogy lisztharmat vagy peronoszpóra alakuljon ki.
A szőlőgazda pedig mindezt követheti a telefonján vagy a tabletjén. Bár az ember nem érzékeli, egyetlen szőlészet lankáin is kialakulhatnak eltérő mikroklímák, ennek következtében lehet az egyik sor tőke veszélyeztetett, a mellette álló már nem, így a pontos adatok begyűjtése és értékelése rendkívül fontos a betegségek detektálásához. A bor minőségét tekintve pedig nagyon nem mindegy, milyen és mennyi vegyszert kapott a gyümölcs.
Úgy tűnik, a Quantislabs idén díjakra váltja az eddig befektetett munkát. Februárban különdíjat kaptak a Magyar Innovációs Nagydíjon, tavasszal a Cambridge-i Egyetem startup versenyén a 10 legjobb projekt közé jutottak, júniusban megkapták a Nemzetgazdasági Minisztérium A Hónap Vállalkozása elismerését, a múlt héten pedig a legjobb 24 egyikeként – 4000 jelentkező közül – kiutaztak az Intel Business Challenge Europe nevű versenyre, amelyen fiatal, innovatív vállalkozásokra figyelhet fel a szcéna. Az itt elnyert harmadik díj jogosítja fel őket arra, hogy legközelebb Kaliforniában, ugyanezen verseny döntőjén mutassák meg, mit tudnak.
A Szőlőőr talán nem is létezne, ha sikeresebb lett volna Árendás Csaba, az ügyvezető előző vállalkozása: a Quantislabsot ugyanis eredetileg egy informatikai biztonságtechnikai termékre alapította 2005-ben. “Ekkor még nem létezett Prezi, és nemhogy az újságírók, de mi, a potenciális szereplők sem tudtuk, mi az a startup” – mondja Árendás Csaba. – “A Quantislabs egy műegyetemi spin-offként indult, különböző banki tranzakciókat akartunk biztonságosabbá tenni. Senior üzletemberektől kaptunk rengeteg segítséget és tanácsot, alkalmazásunkat pedig egyszerre pofozgattuk és dédelgettük. Arra nagyon jó volt ez az időszak, hogy rá lehetett jönni, mit akar a vevő, és hogy azt nem is könnyű teljesíteni. Nem csak fejleszteni kell, hanem eladni is. Ebbe beletört a bicskánk, végül inkább magunknak csináltuk, mint a vevőknek.”
2006-ban az École Polytechnique Fédérale de Lausanne küldött Csabának egy emailt, volna számára egy ajánlatuk, ugorjon ki a beszélgetéshez egy kávéra Svájcba, repülőjegy mellékelve. “Egészen futurisztikus élmény volt. Az ajánlatot elfogadtam, kiköltöztem, elkezdtem dolgozni, viszont a kvantum véletlenszámgenerátor fejlesztését nem fejeztük be. Főleg alapkutatással foglalkoztam, jóval később tudatosult bennem, hogy ebből az első ötletből is eladhattunk volna többet. A startuposdi Svájcban legalább 10 évvel ezelőtt lefutott, amiből itthon nem láttunk semmit. Engem megdöbbentett, hogy ilyen profin is lehet.”
A Svájcban töltött négy év alatt Árendás Csaba szenzorhálózatokkal foglalkozott, a családjának szőlője van, és ő egyre többet gondolkozott azon, hogyan jelenhetne meg ez a két állítás ugyanabban a mondatban. “Tudtam, mekkora probléma a növényvédelem. Azt is, hogy az a katonai célzatú IT security, amelyben én képeztem magam, szakmailag lehet kihívás, de a gyakorlatban a hadseregen kívül nincs túl sok értelme. És közben azon is törtem a fejem, mit lehetett és kellett volna másképp csinálnom. A hazaitól igencsak eltérő közeg természetesen formálta a gondolkodásmódomat, ráadásul Svájcról beszélünk, ahol rengeteg a pénz az ötletekre, mindenki véghez viheti a terveit, ha tényleg ezt akarja. Amikor a témában legismertebb kutatólaborba kerültem, úgy éreztem, a sors nagyon kegyes volt hozzám, ami egyfajta optimizmussal és pozitív érzéssel töltött el. A startupok ezer sebből tudnak vérezni, így optimizmus híján az alapítók menet közben feladják. De most már tudom, a kitartás fontosabb, mint okosnak lenni.”
2010-ig, amíg hazaköltözött, semmi nem történt a hibernált vállalkozásával, pedig formálódott már benne a gondolat: “Tudtam, hogy a szőlős dologban lenne ráció.” A problémát ismerte, ennyi permetezés mellett komoly nehézség egészségesen tartani a gyümölcsöt. “És nekem a kezemben volt a megoldás. Arra kevés esélyt láttam, hogy licenszként adjam el, meg hát okultam a korábbi kudarcból, így ez fel sem vetődött. Ekkor elkezdtem szőlészeti, növényvédős konferenciákra járni, ahol az egész teremben csak szőlészek ültek, és miután meghallgatták az én 10 perces előadásomat, egyre-másra oda is jöttek hozzám. Pedig még csak a prototípus volt a kezemben. De ilyenkor az ember nyel egy nagyot, és mivel előre fizettek, nem maszatolhattam el a választ arra a kérdésre, mikorra tudjuk leszállítani. Az ember abból tanul a legtöbbet, ha van vevője, mert onnan már nincs visszaút. Muszáj elvégezni a feladatot. Könnyen lehet, hogy ha lassabb tempót választunk, ha a szakadék átugrása helyett a logót csiszolgatjuk békésen, ahogy olyan sokan, és ahogy én az előző terméknél, máig nem tudjuk meg, mi a siker. A készülődésben elkerül a kudarcélmény, a hús-vér vevő viszont felhív, ha elégedetlen, és ezzel rengeteget segít.”
Árendás Csaba úgy döntött, úgy fog csapatot építeni, hogy csak profi szakemberekkel dolgozik. “Ilyen volumenű projektet nem lehet amatőrökkel megcsinálni. Ha a bére fele annyi, mint másnak, de ötször olyan lassan készül el, már a bérszerénység sem éri meg, mert az idő a legszűkebb tényező. Nálunk most is több pozícióra van felvétel, nem is panaszkodhatunk, olyan sokan jelentkeznek, de minden területről elmondhatom, hogy hozzánk nem fénymásolni kell jönni. Ha már a német piacra adunk el, legyenek nálunk a legjobb szakemberek. Nagy növekedésben gondolkozunk. A piac pedig hibátlan terméket és szolgáltatást vár el tőlünk.”
A SmartVineyard indulótőkéje a Svájcban megkeresett pénz egy részéből, némi családi hitelből, és egy uniós pályázaton nyert forrásból állt, és ezzel be is jött Árendás Csaba számítása. Az első évben említésre sem méltó bevétel után 2011-ben és 2012-ben már 20 millió, tavaly 37 millió forint éves forgalmat regisztrált. “Arányosan jobban is mennek a dolgok” – mondja. – “A versenyt sokkal inkább a csapatunk nyerte, mint az applikáció ötlete. Végülis eddig mindenki jól csinálta a maga részét, ezért tudtuk elhozni a harmadik díjat.”
Bármekkora kezdőlökést adhat is egy startupcsapat tagjainak a fanatizmus hajtotta önmenedzselés, semmi sem mozdíthatja elő olyan mértékben a bővülést, mint egy nemzetközi verseny, az ott megismert befektetőkkel és kockázati tőkésekkel kialakult kapcsolat. Az Intel Business Challenge nevű startuprendezvény minden évben több ezer csapatot mozgat meg. A Quantislabs hatalmas eredménynek tartja, hogy a vilniusi döntőn harmadik helyezést értek el. Ezzel nemcsak Magyarországot, hanem gyakorlatilag Európát is képviselik majd novemberben az egyesült államokbeli döntőn. A 24-es mezőnyből a zsűri kiválasztotta a befektetésre leginkább javasolt 9 projektet, ezek az utolsó napon mérkőztek meg a nagypresztízsű Life Sciences Baltics tudományos konferencián. Árendás Csaba Elvadas Gustasltól, a litván gazdasági minisztertől, valamint Marcin Hejkától, az Intel Capital ügyvezetőjétől vette át a díjat a SmartVineyard csapata nevében. “Az Intel Capital elnöke külön kiemelte a cégünket. Nagyon tetszett nekik, hogy megfogható árbevételünk és széles ügyfélkörünk van. Hogy nemcsak eredeti a gondolat, de már sikerült is átültetni a gyakorlatba.”
A Quantislabs jelenleg befektetőket keres, ebben mind a vilniusi finálétól, mind az egyesült államokbeli döntőtől van oka sokat várnia. Az elismerést visszajelzésnek tekintik, ezek szerint a termék, az alkalmazott üzleti modell, az értékesítési és marketing stratégiák mind átgondoltak, jól megfogalmazottak, és garantálják, hogy ez még messze nem az út vége. “Boldog vagyok, hogy komoly magyar siker lehet a Szőlőőrből, de pénzre van szükség hozzá. A kockázati tőke nagyon drága forrás, az üzletrész-eladás népszerűtlen Magyarországon. Én mégis azt mondom, nincs azzal gond, ha a céges kontroll egy részét át kell adni valakinek, és matematikailag is megéri tőkét bevonni, már ebben a fázisban is. Arra kell törekedni, hogy a torta legyen nagyobb, ne a szelet.”