Hogy érdemes befektetni?

Mióta befektetők léteznek, parázs vita dúl arról, hogy az aktív vagy a passzív befektetési stratégia a célravezetőbb. Az elmúlt évek adatait elemezve megpróbáljuk megállapítani, melyik módszer lehet hatékonyabb az átlagembereknek.

Természetesen, erre a kérdésre sem lehet egyértelmű választ találni. A passzív és aktív befektetési stratégiát a legszemléletesebben két tengerész példájával lehetne leírni. Egyikük egy vitorlást kormányoz, és az általa legjobbnak ítélt szélirányba állva, a szelek szárnyán utazik célja felé. A másik pedig egy motorcsónakot irányít és a kormányt megragadva száguld, amerre csak szeretne. Melyikük jut messzebb?

Aktív és passzív

A vitorlás kellemes megoldás, egyedül az induláskor kell megtalálnunk a legmegfelelőbb szélirányt. A motorcsónaknál más a helyzet, hiszen ott a kormányos figyelme egy percre sem lankadhat, folyamatosan figyelnie kell a hullámokat, és természetesen az üzemanyag sincsen ingyen. Viszont megvan az a szabadsága, hogy arra menjen, amerre csak akar, sikere csak saját tudásán, tapasztalatain és megérzésein múlik. A megtett út hossza, nem meglepő módon, a befektetésekkel elnyerhető hozam nagyságát jelképezné. A vitorlásán a szél által hajtott és vele együtt hajózó kapitány a pénzügyek világában a passzív befektető, aki hisz a piacok hatékonyságában, abban, hogy az értékpapírok árfolyamába már minden információ beépült. Ezért nem keres olcsó és drága részvényeket, nem akarja meglovagolni a rövid távú piaci hullámokat.

Indexkövetés

A passzív stratégiát más néven indexkövető stratégiának is szokták nevezni. A stratégia lényege, hogy a portfóliók kezelői az egyes részvényindexeket próbálják a lehető legjobban leképezni és lekövetni. A passzív befektetési módnak sokkal alacsonyabbak a tranzakciós költségei, hiszen az nem jár együtt a részvények folyamatos adás-vételével. Sőt, a befektetőknek még ennél is kedvezőbb a helyzetük, hiszen manapság már számos olyan eszközből válogathatunk, amelyek önmagukban komplett portfóliókat képeznek le. Ilyenek lehetnek bizonyos befektetési jegyek vagy akár az ETF-ek, bár ezek kockázati szintjében is lehetnek nagyságrendi különbségek. Az ETF-ek hasonlóak a befektetési alapokhoz, de vannak nagyon lényeges különbségek is. Ezt a típus például tőzsdén kereskedik, és előfordulhat, hogy tőkeáttételt is alkalmaznak, ezért az árfolyama is sokkal nagyobb szórással változhat, tehát sokkal kockázatosabb. Ezért az ETF-eket ritkán tartják olyan időtávra, mint a befektetési jegyeket, ezek ebből a szempontból közelebb állnak a certifikátokhoz és a részvényekhez, így nem is minden esetben kapcsolódnak a passzív befektetési stratégiához.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is. Általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek). Ezeknek a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.

Mit tesz az aktív befektető?

Az aktív portfólió kezelés mellet szóló érv, hogy egyes menedzserek képesek akár tartósan is a piacinál magasabb hozamokat elérni. A stratégia feltevése, hogy a jól (például alapos elemzéssel) megválogatott eszközökből összeállított portfólióval a referencia portfólió, az úgynevezett benchmark túlszárnyalható. Ennek érdekében az aktív stratégiát követők folyamatosan figyelik a vállalati adatokat és a makrokörnyezet változásait, és ezek eredményei alapján módosítják portfólióik összetételét. Mindez viszont nincs ingyen, az aktív portfóliókezelés magasabb költségekkel jár. Ezek magukban foglalják a folyamatos információgyűjtést, a tanácsadásokért kiadott pénzeket és az adás-vételek jutalékokait is. Az aktív stratégiát követőknek tehát úgy kell összeállítaniuk portfóliójukat, hogy annak hozama ne csak a referencia index (vagyis egy kvázi passzív stratégia) hozamánál legyen magasabb, hanem annak a tranzakciós költségekkel megnövelt értékénél is.

Hogy megy ez az amerikai piacon?

Most, hogy megismertük a két stratégiát, lássuk, melyik segít minket nagyobb hozamhoz. A kérdés eldöntésére nem is lehetne nagyobb segítségünk, mint az amerikai Standard&Poor’s Dow Jones Indicies jelentése. Ebben az USA legfontosabb részvény és kötvény indexeinek alakulásához mérten vizsgálták a befektetési alapok teljesítményét. Az amerikai belföldi részvénypiac az elmúlt 12 hónapos időszakot jelentős pluszban zárta. Az S&P 500 24,61 százalékos, a közepes kapitalizációjú vállalatok részvényindexe (S&P MidCap 400) 25,24 százalékos, a kis kapitalizációjú vállalatok részvényindexe (S&P SmallCap 600) pedig 25,54 százalékos hozamot teljesített. Ezzel szemben a belföldi részvényalapok majdnem fele benchmarkját sem érte el.

Alulteljesítő amerikai részvény alapok aránya Forrás: Investor.hu

Minimum öt év után?

Ezután vegyük figyelembe azt a javaslatot, miszerint részvény alapokat - azok nagyobb volatilitása miatt - minimum 5 évre ajánlott venni. A fenti kép némileg változik a hosszabb időtávon, de a helyzet így sem túl rózsás. A belföldi részvényalapok több mint negyede ugyanis 5 éves időtávban sem tudta megverni a referencia hozamát. Az ezekben bízó befektetőknek 5 évig kellett lemondaniuk pénzükről és az időszak végén még a referencia hozamnak sem örülhettek.

A grafikonról jól látszik, hogy az alapok jelentős része nem, hogy meghaladni, de elérni sem tudta a benchmarkot. Ezzel szemben a befektetők passzív stratégia esetén a referencia hozamot mindenképpen elérték volna, ráadásul alacsonyabb költségek mellett.

Nehéz ügy

Az aktívan kezelt állam- és vállalati kötvények befektetési alapjainak jelentős többsége is referenciahozam alatt teljesített. Különösen meglepő ez annak fényében, hogy ezek voltak azok az alapok, amelyek a 2013. december végén záruló 12 hónapos időszakban a legnagyobb hányadban tudták felülteljesíteni referencia hozamukat. Természetesen vannak olyan aktívan kezelt alapok és portfólió menedzserek, még ha nem is nagy számban, akik évről évre képesek meghaladni a benchmarkot. Ők bizonyítják, hogy a referencia portfólió túlszárnyalása azért nem teljesen lehetetlen, de nagyon nehéz hosszú távon.

Nem mindegy a szélirány

Bár az amerikai példa alapján azt hihetnénk, hogy megvan a megoldás: ezek után csak befektetjük pénzünket az utunkba kerülő első indexkövető alapba, és a jó hozam garantált. De sajnos le kell hűtenünk a kedélyeket. A rossz példáért pedig nem is kell olyan messzire mennünk. Vegyük például a Budapesti Értéktőzsde részvényindexének, a BUX követésére kialakított részvényalapokat. Az alábbi ábrán ezek nettó eszközértékkel súlyozott hozamainak átlagai láthatók 1, 3 és 5 éves időtávra.

BUX-ot követő alapok hozamai Forrás: Investor.hu

Nem garancia

A magyar részvényárfolyamokat követő alapok teljesítményét elnézve egyértelmű, hogy a passzív stratégia önmagában nem garancia a sikerre. Ha olyan indexre teszünk, amely épp nem remekel, az a portfóliónkat is magával fogja rántani. Az ábra alapján a BUX éppen ilyen. Nagyon oda kell tehát figyelniük a passzív stratégiát követő befektetőknek is, hiszen ha rossz szelekre bízzák vitorlásukat, akkor azok könnyen zátonyra is vihetik őket.

Volt, amikor megérte

Természetesen itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a részvény alapokhoz hasonló kockázatos befektetéseket mindig hosszabb idő távlatában érdemes nézni. Ha például a BUX-ot sokkal hosszabb időtávban szemléljük, láthatjuk, hogy bőven volt olyan időszak is, amikor megérte követni az indexet. Ha az elmúlt 13 év egészét tekintjük, akkor láthatjuk, hogy átlagosan 8 százalék fölött tudott hozni évente.

BUX heti grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Bár sokan alkalmaznak manapság is aktív stratégiát, a jelenlegi trendek alapján egyre nagyobb hangsúlyt kap a passzív portfólió kezelés. Ebben nagy szerepe van a befektetési jegyek és az ETF-ek széles skálájának is, amelyeket akár az Investor Trader honlapján keresztül is bárki megvásárolhat. Ezekkel az eszközökkel - alapos megfontolás után - kényelmesen és gyorsan tudunk olyan befektetőkké válni, akiknek elég, ha egy index trendjét megsejtik, utána már csak hátra kell dőlnünk és megvárni, hogy a piac tegye a dolgát. Ugyanúgy, ahogy egy vitorlás elégedett kapitánya teszi azt jó szél idején.