Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az Origónak azt mondta, 60 ezer ember nyugdíjával játszik a kormány. A korkedvezményes nyugdíj ügyének tologatása már évek óta tart, nincs rendezve törvényi szinten. A kormány és a szakszervezetek korábban abban állapodtak meg, hogy 2014. december 31-ig fenntartják a rendszert, de azt senki nem tudja, hogy mi lesz 2015. január 1-jén.
A szakszervezeti vezető elmondta: a kormányzat csak az önkormányzati választásokra koncentrál, és a választás finisében áll a közigazgatás. A szakszervezetek keddi demonstrációjára reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta: "Bízunk benne, hogy az önkormányzati választási kampány finisében demonstrációt szervező szakszervezetek a kormány partnerei lesznek ebben a munkában, a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak további növelésében." Hozzátették: a nyugdíjrendszer fenntartható, és a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, valamint tisztes munkát biztosít.
Pataky Péter szerint a korkedvezmény nem kegy, nem jótékonyság. A veszélyes munkakörben dolgozó emberek, a bányászok, sugárveszélyes munkahelyeken, melegüzemekben dolgozók, busz- és vonatvezetők a testi épségüket, egészségüket, családjukat áldozzák a munkáért. Pataky Péter szerint öngólt lőne a kormány azzal, ha eltörölné a korkedvezményes nyugdíjazást.
Az MSZSZ elnöke azt mondta: a munkáltatók 2010-től a veszélyes munkakörökben dolgozók után 13 százalékos extra járulékot fizetnek. A költségvetésnek ez évente 20 milliárd forintos bevételt jelent. Pataky Péter abban bízik, hogy az október 12-i önkormányzati választások után sikerül időpontot egyeztetniük a kormánnyal a korkedvezményes nyugdíj ügyéről.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége levelet írt Czomba Sándornak a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkárának, mert aggódnak a korkedvezményes nyugdíj eltörlése miatt.
Varga Tibor, a KMSZ elnöke az Origónak azt mondta: nem kellene megvárni, hogy tömegszerencsétlenség történjen. Jelenleg a Volán-társaságoknál mintegy 10 ezer autóbusz-gépkocsivezető dolgozik, és a szakszervezet szerint orvosilag alátámasztható, hogy sofőrjeik 65 éves korukra komoly egészségromlást szenvednek el. Kevés férfi éri meg ma Magyarországon a 65 éves kort.
Az Orbán-kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, hogy megszünteti a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez az elv azonban már születésének pillanatában megdőlt, mert választási ígérete volt Orbán Viktornak, hogy 40 éves munkaviszony után lehetőséget ad a nőknek a korhatár előtti nyugdíjazásra.
A korkedvezményes nyugdíjra a jogosultságot férfiak esetében 10, nőknél pedig nyolc veszélyes munkaév után lehetett szerezni. A korkedvezményesek két évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a normál korhatár esetén. További évekkel többletkedvezményt lehetett szerezni.