Nem kell stresszelnie az OTP-nek

Nyilvánosságra hozta az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság az európai bankok stressztesztjeinek és eszközminõség felülvizsgálatának eredményeit. Nagy meglepetésre nem került sor, korábban a sajtóban már kiszivárogtak a részletek: 25 bank bukott el, összesen 25 milliárd eurós a tőkehiány. A régiós bankok mindegyike átugrotta a lécet, az OTP tőkehelyzete kimagaslóan erős még stresszhelyzetben is.

Az EKB 130 eurózónabeli bankot vizsgált, hogy egy szélsőségesen negatív gazdasági környezet (bizonyos paraméterek mentén) mennyire tépázza meg azok tőkehelyzetét. 25 bank elbukott a stresszteszteken (zömében olaszok, mint például a Monte Paschi, illetve görögök, két szlovén bank is a listán van de akadt egy osztrák és német bank is), és összességében 25 milliárd eurós tõkehiányt állapított meg a jegybank. Mivel azonban idõközben sokan rendezték a helyzetüket, jelenleg tizenegy olyan pénzintézetet látnak, ahol további tõkeemelésekre lesz még szükség. Összességében viszont nem rossz a helyzet, hiszen a bankok CET1 tõkemutatója még szélsõséges gazdasági körülményeket feltételezve sem esne átlagosan 8,3 százalék alá a mostani 12,4 százalékról.

A stressztesztek mellett az EKB a bankok eszközminõségét is vizsgálta, eszerint a bankok nem teljesítõ hiteleinek nagysága 136 milliárd euróval nagyobb annál, mint ahogy az jelenleg a könyvekben szerepel (879 milliárd eurón). A legnagyobb kiigazításokra az olasz bankoknak lesz szükségük 12 milliárd euró értékben, de a görögök 7,6 milliárd eurós, majd egyes német bankok 6,7 milliárd eurós tétele sem elhanyagolható.

Az EKB bejelentését szerintünk összességében pozitív szájízzel fogadhatja majd a piac. Egyrészt azért, mert a befektetõk (egy Goldman Sachs által készített felmérés szerint) arra számítottak, hogy a központi bank nagyságrendileg 51 milliárd eurós tõkepótlásra szólítja majd fel a bankokat, ehhez képest pedig kisebb, 25 milliárdos hiányt találtak. Másrészt a tények megismerésével egy fontos bizonytalansági tényezõ is eltűnik a piacokról, ami szintén egy újabb jó hír. Könnyen lehet ráadásul, hogy a stressztesztek ismeretében a bankok hitelezési aktivitása is némiképp erõsödik majd (persze ehhez a hitelkeresleti oldalnak is lehet néhány szava), miközben nõni fog majd az étvágy az EKB decemberi refinanszírozási tenderén az olcsó hosszú távú források iránt.

Hogy szerepelt az OTP?

Az EKB mellett egyébként az EBA hasonló módon elvégezte a vizsgálatait, de itt nem csak eurózónabeli, hanem más európai bankokra kiterjedõen is. Az eredmények nagyon hasonlóak lettek, mint amit az elõbb már láthattunk, így ezen a fronton sokkal fontosabb, hogy az OTP-nél mire jutottak. Ahogy látni fogjuk, a magyar bank tulajdonosainak semmi okuk a panaszra, bár az európai szinten kifejezetten jól tõkésített banknál nem is igazán lehetett tartani tõle.

• Az AQR vizsgálat az OTP Bank esetében a kockázattal súlyozott kitettségek több, mint 50 százalékát, összesen 14 portfóliót fedett le: a nagyvállalati és kis - és középvállalati (KKV) portfóliókat a hazai banknál, illetve a lakossági jelzálog és fedezetlen lakossági hiteleket mind a hazai, mind a leánybankoknál.
• A tételesen átvizsgált vállalati mintán összességében értékvesztés-hiányt nem állapított meg a vizsgálat. Az OTP Bank érintett lakossági portfolióinál az EKB módszertan szerinti kollektív értékvesztési modell értékvesztés-többlettel számolt.
• Összességében az AQR vizsgálat csak kisebb eltéréseket és hiányosságokat állapított meg, amelyek nem tették szükségessé a stressz teszt alapjául szolgáló elsõdleges alaptõke vagy más paraméterek módosítását.
• A stressz teszt legfontosabb eredményének számító tõkepozíció alapján az OTP Bank eredménye jónak bizonyult, hiszen az elsõdleges alaptõke mutatója –a stresszpályán elvárt 5,5 százalékot lényegesen meghaladva - 11,95 százalék lett a hároméves sokk pálya végén. A mutató a tõkekövetelményekrõl szóló uniós irányelv (CRD IV.) elõírásainak teljes bevezetése mellett is 11,98 százalékos értéket érne el stresszhelyzetben, ami ugyancsak jó értéknek számít.

Mi történt az Erstével és a Raiffeisennel?

Az Erste és a Raiffeisen szintén könnyen vette a stressztesztet és eszközminõség felülvizsgálatot, bár a három régiós bank közül egyértelmûen az OTP tõkehelyzete a legerõsebb.

Az Erste júliusban a romániai és magyar leánybankoknál végrehajtott jelentõsebb céltartalékolással elébe ment annak, hogy az EKB követeljen meg a banktól szigorúbb elszámolásokat. Mivel ezt idejében végrehajtották, most a vizsgálatok nem mutatnak pótlólagos kockázati költségképzésre igényt.

Mindezek miatt a bank 10 százalékos CET1 tõkemegfelelési mutatóval bír a vizsgálatok szerint (ezzel számolt a bank is az idei éves prognózisaiban), ami bizonyos stressz forgatókönyvek esetén 7,6 százalékra csökkenhet. Ez bár nagy esést jelenthet kedvezõtlen esetben, azonban még így is jóval a szabályozói 5,5 százalékos küszöb felett vagyunk. Nagyon fontos azt is hozzátenni, hogy pár nappal ezelõtt még arról cikkeztek, hogy az Erste elbukhat a stresszteszteken, amihez képest végülis pozitív csalódással szolgáltak a tényadatok.

A Raiffeisennél hasonló eredmények születtek, bár ebben az esetben a tõzsdén jegyzett vállalat számai (Raiffeisen Bank International) az anyabank, vagyis a Raiffeisen Zentralbank felülvizsgálatainak képezték részét (és csak utóbbiről vannak részletes adatok). Az RZB-nek sem lehet panasza, hiszen a vizsgálatok szerint 9,48 százalékos tõkemutatóval bír (CET1), ami szélsõséges esetben 7,77 százalékra csökkenhet. Mindkét érték jóval meghaladja a 8 és 5,5 százalékos szabályozói követelményt, ami egy jó hír a tõkehelyzete tekintetében a régióban leggyengébbnek tartott banktól.

Ha tehát az európai banki stresszteszteket nagy általánosságban jól fogadja majd a piac, akkor abból a lendületbõl vélhetõen a három régiós bank sem fog kimaradni. Egy kedvezõ nemzetközi részvénypiaci hangulat mellett mindez akár kövérebb pluszokat is eredményezhetne a tõzsdei árfolyamukban.