A DK-s polgármester nem politizál Tarlós István ellen

Hajdu László XV. kerületi polgármester DK demokratikus kolalíció
Hajdu László
Vágólapra másolva!
A politikát a kormány csinálja, az önkormányzatok csak végrehajtják. A kormány a jogszabályok szerint nem hozhatja hátrányos helyzetbe az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. A XV. kerületben akár nagykoalíció is lehet, a polgármester befektetőket akar a kerületbe vonzani, és saját közmunka-programot szeretne. Interjú a DK-s Hajdu Lászlóval.
Vágólapra másolva!

Ellenzéki önkormányzatot fog vezetni. Mire számít?

Az az igazság, hogy nincs ellenzéki önkormányzat, egy önkormányzat nem mehet szembe a kormánnyal. A politikát nem mi csináljuk, mi a politika végrehajtói vagyunk. Játszhatjuk az ellenzéket, de akkor a település szívja meg a dolgot. Nem lehet külön okoskodni. Én ezt a fegyelmet tudom, Orbán Viktor első kormányzása idején itt polgármester voltam. Más kérdés, hogy kétszer jött ÁSZ-vizsgálat, mert úgynevezett ellenzéki polgármester voltam, de soha semmilyen hátrány nem ért bennünket, ezt be kell vallani. Én erre számítok most is.

Hajdu László

Hajdu László 1947-ben született, 1996 és 2010 között az MSZP 15. kerületi polgármestere, 1994 és 2010 között parlamenti képviselője volt. Az MSZP-t a 2010-es választások előtt belső ellentétek miatt otthagyta, a polgármesterségért függetlenként indult, de kikapott a fideszes László Tamástól. 2014-ben a Demokratikus Koalíció jelöltjeként, az MSZP és az Együtt-PM támogatásával indult újra a 15. kerületben.

A Fidesz részéről a kampányban többször elhangzott, hogy a választóknak érdemes a fideszes jelöltekre szavazni, mert ők jobban együtt tudnak majd működni a kormánnyal. Mire gondolhattak?

Megválasztott polgármesterként nem merek arra gondolni, amit ez sugall. Szerencsére vannak törvények, például a normatívák, amik alapján a kormány nem tehet különbséget az önkormányzatok között. Ha egy uniós pályázatnál megfelelünk a feltételeknek, akkor nem lehet, hogy elkaszálnak minket, de legalábbis nagyon nehéz és nagyon látványos lenne. Az úgynevezett kijárt ügyeknél hátrányosabb helyzetbe kerülhetünk, ilyen előfordulhat a kormány által meghirdetett dolgoknál, de ezek eddig sem voltak jelentősek.

Nem vagyok Budapest ellensége, nem fogok Tarlós István ellenében politizálni Fotó: Bielik István - Origo

Budapest főpolgármestere fideszes, és a képviselőtestületben többsége van a kormánypártnak. A főváros vezetésével lesznek konfliktusok?

A kerületi polgármesterséggel együtt fővárosi képviselő is lettem. Én nem vagyok Budapest ellensége, és nem fogok Tarlós István ellenében politizálni. Lokálpatrióta 15. kerületi vagyok. És budapesti. Ha gátolnék olyan ügyeket, amik Budapestet előre viszik, akkor a kerületnek is ártanék, ellentétbe kerülnék önmagammal. Kevés olyan döntés lesz a fővárosban, ami valamilyen módon ne érintené a kerületeket. Ha nem szavazom meg a főváros költségvetését, az lehet, hogy egyben azt is jelenti, hogy nem szavazom meg az M3-as zajvédő falát. Az új törvény összekényszerít minket, hogy egy városban, egy településben gondolkodjunk.

A kerületi közgyűlésben lesz 10 fideszes, 8 MSZP-DK-Együtt-PM-es, 1 LMP-s és 1 jobbikos képviselő, plusz Ön mint polgármester. Mit gondol, hogyan fog működni ez a közgyűlés?

Az elmúlt négy év keserves volt a kerület számára. A Fidesznek ugyan kétharmada volt a közgyűlésben, de nagy volt a megosztottság és a hatalmi vetélkedés, aminek a vége egyébként az lett, hogy két alpolgármestert is felfüggesztettek, akik az utolsó két évben már nem csináltak semmit, csak felvették a fizetésüket. Azt remélem, hogy ez a hatalmi harc nem fog megismétlődni a következő öt évben. Vita lesz, ez természetes, az a dolgunk, hogy megvitassunk dolgokat, de tudnunk kell konszenzust kialakítani és azt megszavazni. Ilyen például a kerület költségvetése. Azt fogom kérni a képviselőktől, hogy tartsuk tiszteletben a választók akaratát: azt, hogy a következő öt évben Hajdu László lesz a polgármester, és hogy a kerület vezetésében nekik is szerepet szántak. A választók akarata kötelezi őket, de engem is.

Lehet nagykoalíció a kerületben?

Én el tudom képzelni. Tudom, hogy a Fidesz ellenzékből nem szokott nagykoalícióba beszállni, de például Szegeden és Budapesten a 19. kerületben a Fidesz a költségvetést is megszavazta, mert meg tudtak egyezni. Egy ilyen megegyezést szeretnék, de a nagykoalíció lenne az igazi lokálpatriotizmus. Az csak a legutolsó variáció, hogy a Jobbikkal vagy az LMP-vel leüljünk tárgyalni. Az LMP már a kampány során rendkívül elzárkózó volt.

Ha kell, három vagy négy vitát is csinálok szavazás előtt Fotó: Bielik István - Origo

Az MSZP-ből a belső harcok miatt lépett ki 2006 után, a most felálló közgyűlésben pedig kérdés, hogy lesz-e bárkinek többsége. Ön azzal kampányolt, hogy nyugodt öt évet szeretne. Hogyan lesz a következő öt év nyugodt?

Az MSZP-ben iszonyatos háborúk voltak, de nem olyanok, mint a kerületi Fideszben az elmúlt 4 évben. Nálunk a frakcióülésen néha már majdnem a verekedésig fajultak a viták, de amikor kiálltunk a nyilvánosság elé, ugyan a végén már egymásra se néztünk, de azért egységet mutattunk. A Fideszben nem tartottak frakcióülést, a kerületi TV-ben vitatták meg a problémákat, és iszonyatosan osztották egymást. Aztán meg 16-szor szavazták le a saját költségvetésüket. Végül felülről kellett valakinek lejönni rendet tenni. Az előző négy évben a szavazáson szembesültek a képviselők az anyagokkal. Én, ha kell, három vagy négy vitát is csinálok szavazás előtt. Ha látom, hogy nem fogják megszavazni, akkor be se viszem, nem égetem magam. Energiát kell fektetni a javaslatok kidolgozásába, a kompromisszumok megtalálásába, máshogy nem megy.

Másik választási ígérete a munkahelyteremtés volt. Ehhez hogyan akar hozzáfogni?

Egy egyszerű dologgal: az ide beadott új befektetéseket, amik munkahelyeket teremtenek, nem kaszáljuk el mindenféle mondvacsinált indokkal. Az elmúlt négy évben a befektetőket a belső harcok miatt elhajtották, 8-10 befektetés hiúsult meg így. Mikor 2010-ben innen elmentem, négy nagy lakópark volt előkészítve, ezek a projektek most pont ugyanúgy állnak, mint akkor. Vannak olyan területek, amik nem az önkormányzat tulajdonában vannak, de a tulajdonosaik nem tudnak velük semmit kezdeni, mert az elmúlt négy évben az önkormányzat nem volt képes elfogadni egy olyan szabályozási tervet, ami alapján a projekteket meg lehet valósítani.

Ha új befektető jött, akkor aláírtunk egy településrendezési megállapodást Fotó: Bielik István - Origo

Hogyan lesz a beruházásokból munkahely a kerületieknek?

Mi régen azt csináltuk, hogy ha új befektető jött, akkor aláírtunk egy településrendezési megállapodást, amiben kikötöttük, hogy döntően 15. kerületi lakosokat kell alkalmaznia. Ezt évente ellenőriztük. Az Asia Center vagy a Pólus Center annak idején így jött ide. Az Asia Centerrel például megegyeztünk, hogy 500 kerületit fognak alkalmazni, aztán mikor az első év végén elszámoltunk, kiderült, hogy 800-an dolgoztak ott. Az új befektető a kerületnek is jó, mert telekadót és iparűzési adót fizet.

Mi a véleménye a közmunka-programról?

Itt elég jók a feltételei a közmunkának, bár ezt az iskolák államosítása gyengítette. Korábban a közmunkásokat kihelyeztük állandóra egy iskolához vagy óvodához, bölcsödéhez. Ma a közmunkában kell sofőr, aki kiviszi a munkásokat, kell művezető, satöbbi; gyakorlatilag 10 nem közmunkás kell ahhoz, hogy 10 közmunkás dolgozzon. Ez a rendszer így nagyon pazarló. Megpróbálunk majd az intézményfenntartóval tárgyalni erről, egyelőre nem tudom, kivitelezhető-e a régi rendszer a mostani szabályok mellett. Ki fogunk találni valami kerületi közmunkát is a segély helyett, a 20 ezer forint helyett adunk 60-at (ennek a forrását nyilván nekünk kell előteremteni), de ezért négyórás munkát várunk el.

Lesz erre pénz?

Annak idején csináltuk ennek egy változatát, havonta 60 millió forintba került 50 ember. Régen ez a pénz megvolt. 7 milliárd forint adót szedtünk be akkoriban az itteni vállalatoktól. Ebből a pénzből nem díszburkolatot kell építeni, és lesz forrás. Az nagyon fontos, hogy csak addig mehetünk el, amennyi pénze van az önkormányzatnak. Egyelőre nem tudom, hogy áll a kassza, az majd az átadás-átvétel során fog kiderülni. Ha tudunk az embereknek munkát és kenyeret adni, akkor ez a képviselőtestület sikerre van ítélve, ebben a kerületben ez a legnagyobb probléma. Ha nem, akkor öt év múlva úgy leváltanak minket...

A fideszes kétharmad döntésképtelenné vált, semmiben nem tudtak megegyezni Fotó: Bielik István - Origo

A szociális ellátórendszeren tudnak még javítani?

A kerületben van 400 üres lakás, ami az elmúlt négy évben halmozódott fel, mert a fideszes kétharmad döntésképtelenné vált, semmiben nem tudtak megegyezni, még egy lakáspályázat szövegének tervezetében sem. Én 6-700 jogos lakásigénylőről tudok, a pontos számot majd csak az átadás-átvétel után fogom látni. Ezek az emberek miért ne juthatnának hozzá azokhoz a lakásokhoz? Ráadásul az üres lakások után senki nem fizeti a rezsit. Régebben a kerületben építettünk olyan idősotthont, ahova az idősek ingyen juthattak be, ha a lakásukat leadták az önkormányzatnak. A lakást pedig odaadtuk a rászorulóknak. Idősotthont feleannyiból építettünk, mint amennyibe a lakás került volna, és mindenki jól járt. Ezt a programot szeretnénk bővíteni és fejleszteni.

A kerületben nem csak a szociális helyzet rossz, de sok a nyugdíjas. Ők mire számíthatnak?

Az előző vezetés átrendezte, megszüntette a nyugdíjas klubokat. Ezt a rendszert vissza kell állítani, de nem lesz egyszerű, részben a helységeket is elvették, ma már másra használják őket. A betegellátást át kell alakítani, a rendelőkben ma előjegyzési rendszer működik, mert komoly orvoshiány van. Járóbeteg-ellátásra az önkormányzatok is adnak támogatást, régen nálunk úgy volt, hogy az OEP adott 900 milliót, az önkormányzat pedig 300-at, e nélkül az ellátás összeomlott volna. A jövőben úgy fogjuk ezt adni, hogy kikötjük, a rendelőnek orvost kell érte felvennie.

A városházán régen nyüzsögtek az emberek Fotó: Bielik István - Origo

Ha jól tudom, a családja nem támogatta, hogy újra induljon. Miért nem?

Van 3 gyerekem és 4 unokám. A polgármesterséget és az országgyűlési képviselőséget együtt csináltuk 16 évig, nem sok magánéletünk volt. 2010-ben pont nyugdíjba tudtam menni, azt hitték, végre visszakapták a papát. De nem sikerült elszakadni a politikától, az emberek az elmúlt négy évben is folyamatosan megkerestek a problémáikkal, én meg hiába mondtam, hogy már nem én vagyok a polgármester. Majdhogynem fogadóórákat tartottam a Pólus Centerben a jégpálya melletti asztaloknál. A városházán régen nyüzsögtek az emberek, most már csak a hivatalnokok jöhetnek be, amúgy meg ott van a sarkon az ügyfélszolgálat. Ott beadhatják a papírjaikat, de nem a szakelőadó foglalkozik velük, aki tényleg tudná kezelni a problémájukat. 2-3 hónap, mire egy segélyt megkap valaki, ez nem ügyintézés. Szemben a kormányhivatalba például be lehet menni, ott lehet járkálni. Azt akarom, hogy ez a ház újra a kerületieké legyen. Nem véletlenül az van kiírva, hogy Városháza.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!