Az őszi alkonyat fényeiben érkezünk meg Visegrádra, a Dunakanyarban szunnyadó városka álmosan merül bele a késő délután lenyugvó nap aranysugaraiba. Éberen vár bennünket azonban a Fő utcai ház kapujában járkáló, egy vöröslő bogyóktól roskadozó fa termését vizsgáló vendéglátónk.
Netán eltévedtek idefelé? – von kérdőre pár perces késésünk miatt a rövidre nyírt ősz szakállat, kockás szövetinget viselő férfi, miközben betessékel bennünket kétszintes házának kertjébe. Mindenfelé gyümölcsfák állnak: körtét, almát, barackot, és szilvát is látunk, mielőtt belépünk a tágas és világos nappaliba és az azzal egybenyitott konyhába.
A konyhapulton tucatnyi, eltérő méretű és formájú palack, üveg, felcímkézett befőttes edény fürdik a nyitott hátsó ajtón átszűrődő fényben, mögöttük, a gáztűzhelyen egy rézből készült házi pálinkafőző magasodik.
Hajdú András 69 éves, nyugdíjas, korábban lakatosként, majd rendezvényszervezőként dolgozott, és már régóta főzi magának a pálinkát saját gyümölcseiből. Dömösön született, apja a helyi TSZ-ben dolgozott hivatalos pálinkafőzőként, András pedig sokat segített neki, ezért már gyerekkorában megtanulta a szeszfőzés csínját-bínját. A visegrádi férfit annak apropóján kerestük fel, hogy jövőre megváltozhat a pálinkatörvény.
A közelmúltban benyújtott adótörvénymódosító-csomag a bérfőzést és a magánfőzést is szabályozná.
A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat után 835 forint jövedéki adót kellene fizetni, 50 liter felett ennek dupláját.
A magánfőzésnél az előállított párlat után évi ezer forint átalányadót kellene fizetni január 1-jétől, a pénz a helyi önkormányzat bevétele lenne. A módosítások fontos pontja továbbá, hogy a magánfőzésben előállítható párlat mennyiségét a korábbi 200-ról 100 liternyi tiszta szeszre, azaz körülbelül 50 liter pálinkára korlátoznák.
Mielőtt bármit kérdezhetnénk, a konyhából nyíló ajtón át kimegyünk a kertbe, ahol két ládában áll a naspolya. Ez már az idei év egyik utolsó főzete lesz, még a törköly van hátra – mondja András, miközben az érett gyümölcsöket gondosan átválogatja, és egy vödörbe teszi.
A konyhában egy kék műanyag hordóban erjed a naspolyacefre, közelebb hajolva már hallani, ahogy „forr" az erjedő, előzőleg magostól ledarált majd átszűrt gyümölcspép. „Rengeteg a munka pálinkával, csak a cefre 6 hétig érik, utána még kétszer le kell főzni, ez körülbelül 8 órát jelent. Én szeretetből csinálom" – mondja házigazdánk.
A naspolya érik legkésőbb azon gyümölcsök közül, amelyekből pálinkát készít a visegrádi férfi. Főz a tavasz végi meggyből, majd a nyáron eperből, cseresznyéből, barackból, áfonyából, az ősz felé közelítve pedig almából és körtéből, a sort a naspolya után általában a törköly zárja. Szinte egész évben égnek a gázrózsák a saját maga készítette, réz pálinkafőző alatt, 40-50 liter pálinkát készít vele Hajdú András.
„Legfeljebb évi 4-5 litert iszom meg a pálinkáimból, a többit odaadom ajándékba a családnak, vagy 2400 forintos áron eladom" – mondja vidáman, miközben közösen felhajtjuk immár a harmadik kóstoló féldecist, éppen az 52 fokos szilvából.
„Ez az ezer forint nekünk, magánfőzőknek nem sok, viszont talán éppen elég arra, hogy megnyugtassa az Európai Uniót; fizetünk az otthoni pálinkafőzésért. Abból viszont baj lesz, ha egyesek kijátsszák a törvényt, zugfőzdékké alakulnak át, felvásárolják a környék gyümölcseit, és 4-5 hektós főzőkben állítják elő a pálinkát. Ez már most is működik itt a környéken" – meséli, talán az italtól felbátorodva.
A „pálinkaforradalmat" 2012-ben hirdette meg Orbán Viktor kormánya, amikor az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. Az uniós szabályok szerint szeszes italnál 50 literig legfeljebb 50 százalékkal lehetn csökkenteni a jövedéki adó mértékét.
Az összeütközést az uniós joggal az okozta, hogy Orbán Viktor 2010 nyarán bejelentette: „Visszaadjuk az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítési jogot." 2010 őszétől nem adózott az otthoni pálinkafőzés, évente 86 liter, 50 fokos égetett szesz erejéig mindenki kedvére főzhette a pálinkáját.
A kormány még az idei EP-választások előtt is azt mondta, „egy tapodtat sem engedünk a magyar földtörvény szigorából, megvédjük a magyar földet, megvédjük az akácot és a pálinkát".
A tervezett adótörvény vissza fogja vetni a bérfőzéseket, a vevők már most sietnek, hogy még idén lefőzessék a pálinkát, és ne kelljen fizetniük januártól – mondja Szikora Zsolt, a Bánki Pálinkaház tulajdonosa.
A bánkiak jelenleg 700 forintot kérnek egy liter pálinka főzetéséért és finomításáért, ehhez jönne januártól az új adó, amely egy liter 50 fokos pálinka esetében a már említett 835 forint lenne. A kettő összege adná az egy liter pálinka főzetésének díját, vagyis 1535 forintot 50 literig. Ha valaki ennél többet főzetne, annak literenként 2370 forinttal kell majd számolnia.
Ezzel szemben a magánfőzdéknél évi ezer forintért főzhetnek 50 liter tiszta szeszt. A főzdékben készített párlat minőségét folyamatosan ellenőrzik, míg az otthon lepárolt italokat nem. Ettől függetlenül Szikora Zsolt jogosnak érzi az új adót, szerinte adómentesen semmilyen üzlettel nem lehet foglalkozni, azonban a magánfőzőkre vonatkozó törvény „mellélövés".
„Ez a rész sajnos kontrollálatlan, ráadásul veszélyes is, hiszen az előpárlatnál (néhol ezt „rézelejének" is nevezik) mérgező anyagok kerülhetnek a pálinkába. „Ez egy szakma, ennek a fortélyait ki kell tanulni" – vélekedik Szikora Zsolt, aki szerint az otthon, átalakított kuktákban készülő párlatok ellenőrizetlen minősége romboló hatással lehet a pálinka, a hungarikum presztízsére is.
Más véleményen van a pálinkatörvényről Bogdán Krisztián, a Hazaipálinka kft. ügyvezetője. Szerinte az otthoni pálinkafőzésre nem sok hatással lesz az új szabályozás, részben az otthon főzött pálinkára kivetett adó jelképes mértéke, részben annak ellenőrizhetetlensége miatt.
Nehéz lesz ugyanis az adóhatóságnak utólag bárkire is rábizonyítania, hogy az előző évben használta a pálinkafőzőjét. Véleménye szerint erre sok erőfeszítés nem is tesz majd a NAV, hiszen jól látszik a törvényalkotók azon szándéka, hogy az uniós jogharmonizáció érdekében meg is adóztassa az otthon főzött pálinkát, meg ne is.
Nagyobb hatása lehet azonban a bérfőzött pálinka megadóztatásának, bár ettől sem várja, hogy a bérfőzdék forgalma jelentősen visszaesne, hiszen korábban volt már hasonló nagyságrendű adófizetési kötelezettség, és a pálinkafőzdék akkor is működtek.
Ezt az adót teljesen át lehet hárítani a fogyasztókra, mert a saját pálinka még így is jóval olcsóbb lesz, mint a boltban vásárolt, hasonló minőségű italok, tehát a bérfőzetők meg fogják fizetni ennek árát.
„Ha lesz gyümölcs, lesz pálinkafőzés is, adó ide vagy oda."
Ami fontosnak tűnik, hogy eltűnhet az a sok feketén főzött pálinka a piacról, amit a korábbi jövedéki törvényt kihasználva adómentesen főzettek, majd eladtak az emberek, illetve némelyik bérfőzde. A korábbi jövedéki törvényt nagyon könnyű volt megkerülni, kijátszani, az újat jóval nehezebb lesz.
A kereskedelmi mennyiségű pálinka előállítása otthoni körülmények között olyan sok időt és munkát igényelne, hogy azt nem kompenzálja az így megszerezhető haszon. Ezért az otthoni főzés kvázi adómentessége nem jelenti azt, hogy adózatlan pálinka kerülne kereskedelmi forgalomba. Így a bevezetendő szabályozás valószínűleg a pálinkapiac kifehéredését eredményezi majd.
Megkerestük a hét elején a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, azonban eddig nem érkezett válasz tőlünk kérdéseikre. Éppen ezért nem tudjuk, mekkora bevételt remél az állam a tervezett adótól, illetve azt sem, mennyi magán- és bérfőzőt érinthet az új pálinkatörvény.