Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban egy olyan irányelvet fogadott el, amellyel az EU-tagországokat 16-ig egy-egy nemzeti szakpolitika kidolgozására kötelezik az alternatív, környezetbarát üzemanyagok és közlekedés elterjesztése érdekében. A PwC Magyarország tanácsadócég szerint a jelenleg készülő Jedlik Ányos Terv nagyrészt megfelel ennek az irányelvnek.
„A Jedlik Ányos Tervről a rendelkezésre álló információk alapján szerencsére elmondható, hogy a kormányzat álláspontja összecseng az irányelvvel és úgy tűnik, hogy hazánk elkötelezett a kevésbé környezetszennyező közlekedés megteremtésében. Az állam érdemi szerepvállalása fontos és szükséges is, mivel nemzetközi összehasonlításban nem állunk jól a töltőállomások számát tekintve” – írta mai közleményében Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadás részlegének vezető cégtársa.
A cég ma közzétett elemzésében a nyilvános, elektromos autók feltöltésére alkalmas állomások helyzetére helyezték a hangsúlyt, mivel, mint írják, „az elektromos gépjárművek érdemi terjedésében a villámtöltők játsszák a legnagyobb szerepet, ugyanis azok látják el a hagyományos benzinkutak szerepét, azaz csökkentik az attól való félelmet, hogy az autó »ottragad« valahol.”
A közelmúltban Magyarországon is létesültek ilyen állomások, de ezek területi lefedettsége még elég alacsony. Többségük, 39 állomás Budapesten és környékén található, emellett további 21 töltő üzemel országszerte. Probléma viszont, hogy ezek közül kevés a villámtöltő, vagyis olyan állomás, amelyekkel rövid idő alatt feltölthetők az elektromos autók. Többségük úgynevezett normál töltő, amelyekkel több óráig is eltarthat az autó feltöltése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által szponzorált Jedlik Ányos Terv jelenleg még csak formálódik, az eddigi sajtóhírekből az derült ki, hogy a program az elektromos járművek elterjedését ösztönözné, és az ehhez szükséges műszaki-technológiai és gazdasági felkészülést szolgálja. Hasonló tervek szerepelnek egy korábban, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kidolgozott tervben, a Nemzeti Közlekedési Stratégiában. A modell szerint 2050-re Magyarországon közel 3,5 millió db elektromos (hibrid, plug-in-hibrid, és tisztán elektromos) gépkocsi, főként személy-, és kisteher gépkocsi lesz.