Sok múlik az olajkartellen

Az elmúlt hónapoknak mindenképp az egyik, ha nem a legmeghatározóbb trendje az olajár hatalmas esése. Míg korábban csaknem elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Brent vagy a WTI tartósan csökkenő pályára álljon, mostanra sokan már a 60 dolláros szintek elérését sem tartják elképzelhetetlennek. Legalábbis akkor, ha csütörtökön az OPEC országok nem csökkentik kitermelésüket. Kíváncsi, hogy mi lesz akkor, ha az OPEC nem lép? Egy héttel később szerdán az Investor.hu befektetési eseményén erre is választ adnak majd előadóink.  

Nyár óta harmadával kevesebbet kell fizetni egyetlen hordó nyersolajért, ráadásul úgy, hogy közben az éveken keresztül igen kitartónak tűnő 80-115 dolláros árfolyamsáv is elesett az amerikai WTI típusú olaj piacán (a Brentnél pedig a 100-130 dolláros). A nagy esést egy árháború kibontakozó rémképe idézte elő, de az igazán mély gyökereit leginkább az amerikai olajkitermelés elmúlt években látott felrobbanásánál érdemes keresni.

Mivel az új technológiáknak (mint például a sokat emlegetett palaolaj, vagy olajhomok) köszönhetően az észak-amerikai olajkitermelés rendületlenül emelkedik, egyre tarthatatlanabbá vált a 100 dollár feletti olajár egy lassuló világ és kínai gazdasággal megspékelve. Mindezt a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, Szaúd-Arábia még meg is fejelte azzal, hogy a piacszerzés reményében árkedvezményeket adott bizonyos vevőinek, azonnal elhessegetve a reményt, hogy majd ők az olajár segítségére sietnek kitermelésük csökkentésével.

Pont emiatt lesz olyan érdekes a csütörtöki OPEC ülés, ahol a kitermelési kvóta meghatározásába a szaúdiaknak nagy beleszólásuk van. Az elemzők egyébként igencsak megosztottak a lehetséges kimenetelt illetően, nagyjából fele-fele arányban lehetnek a kitermelés stabilan tartására, illetve csökkentésére vonatkozó előrejelzések. Ez egyébként egy rövid távú emelkedő lendületnek is megágyazhat az olaj piacán, hiszen a nagy esésben már sok rosszat beárazhatott a piac, amihez képest az OPEC ülés már talán kisebb eséllyel hoz újabb negatív meglepetést.

Ne feledjük ráadásul, hogy a WTI piacán utoljára a 2008-as összeomláskor láttunk a mostanihoz mérhető túladottságot, ahonnan technikai értelemben vett gyors felpattanásokra bármikor sor kerülhet. Ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a korábbi emelkedő ékből való letörés célszintjét is elértük 72 dollár közelében, és még egy támaszzónát is vizionálhatunk a grafikonra a 75-80 dolláros szinteknél.

Forrás: Tradingview, Investor.hu

A WTI árfolyama Forrás: Tradingview, Investor.hu

Nem szabad persze elfelejteni azt sem, hogy az olaj piacán egy masszív eső trendben vagyunk, amivel szemben pozíciót felvenni csak fokozott kockázatok vállalásával lehet. Egyáltalán nem látunk bele ráadásul a szaúdiak fejébe, könnyen lehet, hogy ahogy eddig, majd ezután is kitartanak a piacszerzést célzó magatartás mellett, ezért eszük ágában sem lesz jelentősen csökkenteni kitermelésüket. Mert azt azért hozzá kell tenni, hogy az OPEC kvótacsökkentése lényegében a szaúdiak lépésén keresztül valósulhat meg.

A legtöbb helyen arról lehet egyébként olvasni, hogy az olajár esését egy napi egymillió hordó feletti kitermelés csökkentéssel lehetne megállítani. Irán is erre próbálja rábírni a szaúdiakat, ráadásul az oroszok is bevállalnának napi 300 ezer hordós kitermelés csökkenést, ami szintén a kvótacsökkentés irányába tolhatja a kartellt.