Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. A jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadásit 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.
A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat.
A gazdasági stabilitásról szóló törvény (Gst.) vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.
Az államadósság-mutató 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4 százalék az elfogadott törvény szerint. Így az államadósság-mutató a 2014 utolsó napján várható 76,3 százalékhoz képest eleget tesz majd az alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor elmondta: a kormány a 2015. évi költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ez óvatos becslés, a kormány reméli, hogy ez a valódi növekedés alsó szélét jelenti. Az államháztartás hiánya az uniós elszámolás szerint a GDP 2,4 százalékát éri el, a háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A jövő évi adótörvények főbb vonásairól Varga Mihály azt mondta: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Elmondta azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatásösztönző programok is.
A jövő évi költségvetési törvénynek az állami kezesség- és garanciavállalás, viszontgarancia-vállalás és kezesi helytállásról szóló fejezete szerint a kormány 2015-ben együttesen 100 milliárd forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. Ezzel párhuzamosan a 2015-ben vállalt állami kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 milliárd forintot.
A kormány 2015-ben 50 milliárd forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005-ös törvény szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött, a vonatkozó törvényi bekezdések alapján, az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. A viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85 százaléka. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség összege 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 550 milliárd forintot.
A költségvetési törvény szerint az állam legkésőbb 2015. december 31-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) legfeljebb 3,6 millió euró és legfeljebb 12 milliárd 330,3 millió forint tőkeösszegű, a stabilitási törvény szerinti adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint legfeljebb 10 milliárd forint tőkeösszegű, a Gst. vonatkozó pontja szerinti adósságot eredményező ügyletből eredő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét.
A parlament által elfogadott büdzsé az általános forgalmi adóból 3 172 milliárd 385 millió forint, a jövedéki adóból 913 milliárd 500 millió forint bevételre számít 2015-ben, a távközlési adóból 56 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forint befizetést terveznek, reklámadóból 6 milliárd 600 millió forintot várnak.
A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi szervezetek különadója alapján 144 milliárd 200 millió forint bevételt terveztek be, a cégautóadó várhatóan 28 milliárd 800 millió forintot hoz a büdzsének, az egyszerűsített vállalkozói adó 83 milliárd 800 millió forinttal járul majd a büdzséhez.
A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, lakossági illetékekként pedig 120 milliárd forint érkezik majd a büdzsébe.
Az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma a devizahitelek kivezetése és a bankok elszámoltatása volt, mondta a költségvetés elfogadása után Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a bankoknak jövőre összesen 1100 milliárd forintot kell visszafizetni a háztartásoknak.
Júliusban új otthonteremtő program indul, amely nem csak az új lakások vásárlását támogatja, hanem a meglevők felújítását is, minimum 500 ezer, maximum 3,2 millió forinttal. Marad a gyed-extra, adókedvezményt kapnak a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes anyák, és folytatódik a nők 40 program, ami lényegében a 40 év jogosultsági felmutatni tudó nők nyugdíjazását jelenti. A nyugdíjak az inflációval együtt fognak változni.
Fizetésemelésre számíthatnak a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok, mondta Varga Mihály. A pedagógusok fizetését egyébként a jövőben nem fogják a minimálbérhez kötni. A miniszter szerint azért volt szükség a változtatásokra, mert a kormány eddig kivételezett a pedagógusokkal, aminek véget kellett vetni. A fegyveres rendvédelmi dolgozók fizetésemelésére 44, a pedagógusokéra pedig 39 milliárd forint lett elkülönítve. A rendvédelmieknek egész életpályamodell készült, több éves fizetésemelési programmal, és lakástámogatással.
Összesen 510 módosított nyújtottak be, amelyből végül százat fogadott el az országgyűlés. Az elfogadott javaslatok összhangban állnak a kitűzött irányvonallal, de mintegy 68 milliárd forinttal csökkentették mind a bevételi, mind a kínálati oldalt, mondta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár.
A közelmúltban szervezett tüntetések közül több is a költségvetési tervezet egésze, vagy egyes részei ellen tiltakozott. Egy költségvetési törvény nem tetszhet mindenkinek, és normális, hogy egyesek tiltakoznak a bevezetésekor, mondta Varga Mihály.