Elvesztegetett évtizedek: Magyarország a leszakadók közé került

Budapest, 2012. október 16. Egy hajléktalan férfi átnéz új, 16 dioptriás szemüvegén, amelyet Szalai László szemész szakorvos, az önkéntes Máltai orvoscsoport vezetője a látás hónapja alkalmából adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Feszty utcai központjában 2012. október 16-án. A program 2010 óta működik Budapesten ahol hajléktalanoknak, illetve Magyarország és Románia szegény régióban, ahol pedig elsősorban gyerekeknek nyújtanak ellátást. MTI Fotó: Kallos Bea

Magyarország uniós konvergenciája régiós összehasonlításban vizsgálva kudarcként jellemezhető: a visegrádi országok közül Szlovákia és Lengyelország is megelőzte. A mérvadó összehasonlítást jelentő országcsoporthoz mérten Magyarország messze alulteljesített az elmúlt két évtizedben.

„Magyarország a leszakadást, felzárkózást nézve minden tekintetben a leszakadók oldalára került” – fogalmazott Kolosi Tamás, a Tárki alapítója a 13. alkalommal megjelent Társadalmi Riport című kiadványuk bemutatóján.

A kutatóintézet 2014-es kötetéből kiderül, hogy az Európai Unió „régi tagországaihoz” (EU15) viszonyított fejlettségi szintünk 1991 és 2013 között 45-ről 60 százalékra javult. Uniós felzárkózásunkat legszembetűnőbben a régiónkban található országokkal együtt érdemes vizsgálni, azon belül is a visegrádi országokat kell szemügyre venni. Közülük Lengyelország és Szlovákia felzárkózási teljesítménye sokkal jobb volt, Csehországé pedig rosszabb.

Adósságból vett növekedés

Az évezred elején felzárkózásunk felgyorsult, azonban ez eladósodáson alapult, míg 2006 után régiós összevetésben drámai lemaradás következett be, de 2014-re ez a leszakadási folyamat megállt. A Tárki szerkesztői – Kolosi Tamás és Tóth István György – a könyv előszavában kiemelik, hogy 2005-ben csak Csehország előzött meg bennünket a régió országai közül, ma már azonban Lengyelország és Szlovákia is előttünk van.

Visegrádi országok felzárkózása az EU15-ök átlagához |Create infographics

2001 és 2005 között jelentősen felgyorsult a felzárkózásunk, ebben az időszakban azonban az állam és a magánszektor eladósodása egyaránt meredeken emelkedett.

Magyarország adósságának alakulása (a GDP százalékában) |Create infographics

Oblath Gábor szerint a magyar gazdaság elmúlt húsz évének európai konvergenciája sommásan úgy jellemezhető, hogy „az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz mérten egyaránt messze alulteljesített”. 1991 és 2013 között volt nyolc olyan év, amikor egyáltalán nem mutatható ki felzárkózás. Ebben az időszakban mindössze hat évben mutatkozott gyors – az EU15 GDP/fő volumenindexét legalább 1,5 százalékponttal meghaladó ütemű – hazai konvergencia. Oblath kiemeli, hogy a GDP növekedése Magyarországon 6, a magasabb fejlettségi szintről induló Csehországban 20, az alacsonyabb kezdeti fejlettségű Lengyelországban és Szlovákiában pedig 75 százalékkal haladta meg az EU15 átlagát.

A GDP nem minden

A közgazdász azt írja, hogy a felzárkózás egy komplex folyamat, amelyet nem feltétlenül fejez ki a GDP, illetve a GDP/fő relatív növekedése. Más mutatókat is vizsgálva szerinte a magyar gazdaságnak a másik három visegrádi országhoz viszonyított pozíciója az elmúlt évtizedben lényegesen jobb, mint amit önmagában a GDP jelez. Ezt főként az EU-támogatások fokozottabb igénybevételének tulajdonítja az MTA tudományos munkatársa.