Hogyan lett Izrael startupnemzet?

Jeruzsálem

Ez az a kérdés, amelyre rengeteg jó és rossz felelet mellett nincs egyetlen pontos válasz, de nagyon sokmindennel meg tudjuk magyarázni – hangzott el a második Izrael-Magyarország innovációs napon csütörtökön az Akvárium Klubban.

Ebben a nyolcmilliós országban minden tízedik ember gondolkozik innovációban. Az exportjuk 51 százalékát a technológia adja, évente 600 startup jön létre, ezzel az egy főre eső startupok száma a Szilícium-Völgyet kivéve a világ összes statisztikáját meghaladja. 250 ezer ember dolgozik a csúcstechnológia szektorban, ez a munkaerő több mint 10 százalékát jelenti. De az informatika és az innováció önmagában nem lenne elég: Izrael az elmúlt 10 évben 6 közgazdasági és kémiai Nobel-díjas tudóssal lett gazdagabb. És akkor a Béke Nobel-díjról nem is beszéltünk.

Jeruzsálem Forrás: Ballai Vince - Origo

Mi történik Izraelben?

2013-ban az exitek elérték a 6,6 milliárd dollárt, ebből 4,2 milliárdot fedezett kockázati tőke. Ugyanebben az évben a tranzakciók száma kicsit csökkent 2011-hez képest, de nagyobb tételekről beszélünk. 2014-ben az internet szektor vezette a tőkebevonás listáját. Mint Karin Rubinstein, a csúcstechnológiával foglalkozó esernyőszervezet, az IATI CEO-ja fogalmazott, az, hogy őket tartja a startup-nemzetnek a világ, egyszerre „amazing and romantic” – de ez csak a történet fele. Izrael valójában az innováció nemzete, ez pedig jóval tágabb fogalom a startupoknál.

Itt működik az Egyesült Államokon kívül a legtöbb multinacionális kutatás és fejlesztés központ, szám szerint 250. Az alkalmazottak fele multinál dolgozik, ha a csúcstechnológiai szektorban dolgozik. A Waze applikációra a Google vetett szemet.

Valamennyi elhangzott előadás mottója lehetett volna, hogy a kreativitás jobb világot épít, az izraeli pedig igen kreatív társadalom.

Miért éppen Izraelben?

Sok jó válasz kínálkozik erre a kérdésre, ahogy sok kevésbé helytálló is. Egyetlen korrekt megoldás helyett álljon itt néhány tény.

Izraelben még a levegő is a vállalkozói kultúra fejlődésére biztat. Ez a nép szeret kockázatot vállalji. Ahogy számos korábbi nemzedék számára az orvosi és az ügyvédi pálya, a világ mai hősi útja az innováció. A zsidó anyák most először nem aggódnak, ha a fiuk vagy lányuk saját vállalkozást indít. Elhangzott az is, itt mindenkinek hatalmas éberséget ad az állandó geopolitikai fenyegetettség. Az elmúlt hetven évben Izraelbe emigráló tudósok és technikusok pedig nagyon magas minőségű humánerőforrást biztosítanak. Egyáltalán nem elhanyagolható a katonai tapasztalat: az a valóban nagyon népszerű kétéves kiképzés valódi vezetői képességeket fejleszt a résztvevőkben, csapatmunkára tanít és technológiai tudást is ad. Húszéves fiatalok szerelnek le a hadseregből olyan tudással, amellyel valóban már másnap startupot alapíthatnának. A katonaviselt huszonévesek – férfiak és nők egyaránt – túlestek azon, hogy 200-500-800 embert irányítsanak, pedig 18 éves gyerekként vonultak be. Érett, felelősségteljes, vállalkozásban tudatos intellektust edz ez a két év.

Nagyon releváns a kudarckultúrájuk. Ha valami nem sikerül, úgy tekintik, egyszerűen része a tanulásnak, így kifejezetten értékes tapasztalat. Mint az előadók kiemelték, Izraelben mindennapos dolog, hogy aki vállalkozik, belebukik. Aztán újrakezdik, talán megint sikertelenül hagyják abba, és ismét belevágnak az üzletbe – senki nem kritizálja őket ezért. Sorozatvállalkozók. A világon akarnak változtatni. Az újrakezdés fontossága mellett tisztában vannak a gyakorlati részletekkel üzleti tervtől forrásszerzésig, a társadalom pedig ezért ragaszkodik hozzájuk, a kormány pedig támogatja őket. Ez fontos eleme a sikernek.