Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vlagyimir Putyin bejelentéséig szinte semmi nem utalt arra, hogy az oroszok lemondani készülnek a Déli Áramlatról. Olyannyira, hogy Ausztria hivatalos megerősítést kért Oroszországtól, mert csak a sajtóból értesültek róla, hogy Putyin lemondta a vezeték megépítését. Egy héttel ezelőtt a magyar kormány még arról beszélt, hogy hamarosan kezdődhet a magyar szakasz építése. És akkor olyan apróságokról nem beszéltünk, hogy a kézilabdában a Gazprom finanszírozásával töretlenül zajlik a Déli Áramlat Liga.
Amikor a Gyurcsány-kormány megegyezett az oroszokkal a Déli Áramlat megépítéséről, a Fidesz és Orbán Viktor következetesen ellenezték a tervet, sőt Gyurcsányt hazaárulónak bélyegezték. Legalábbis a nyilvánosság előtt. A WikiLeaks-botrányban kiderült, hogy Orbán Viktor már akkor megmondta az amerikaiaknak, hogy valójában támogatja a vezeték megépítését, mert Magyarország ebben a kérdésben kényszerpályán mozog.
A Fidesz a kormányra kerülése után már a nyilvánosság előtt is kiállt a Déli Áramlat mellett. Nemcsak többször, több formában, több szintről jelentették ki, hogy a vezeték megépítése Magyarország érdeke, de komoly konfliktusokat vállaltak miatta Brüsszellel. Például amikor elfogadták azt a törvényt, ami olyan cégeknek is lehetővé tette a gázvezeték-építést, amelyeknek nincsen szállítási és rendszer-üzemeltetési engedélyük, és ezzel kijátszották az uniót.
Putyin bejelentését kétféleképpen lehet értékelni. Vagy csak belengette a Déli Áramlat felmondását, hogy így gyakoroljon nyomást Bulgáriára (ahol a vezeték Európában partot érne) és Brüsszelre, vagy valóban le akarja fújni a beruházást.
Brüsszelnek az a baja a Déli Áramlattal, hogy sérti az uniós jogot, mert a vezeték a Gazprom tulajdona lett volna, és ők szolgáltatták volna a gázt is, ami ellenkezik a harmadik energiacsomaggal. Brüsszel álláspontja szerint így az oroszok annyiért adták volna a gázt, amennyiért akarják (ez nyilván túlzás, megvenni nem kötelező), nem érvényesültek volna a piac szabályai. Lehetséges, hogy a mostani bejelentéssel Putyin csak nyomást akar gyakorolni az unióra ebben a vitában.
A másik lehetőség, hogy az oroszok valóban letettek a Déli Áramlat megépítéséről. Ha így van, akkor még mindig kérdés, hogy miért. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy nincsen rá pénzük, mondta el az Origónak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója. A Gazprom szerint az oroszországi hálózatfejlesztésekkel együtt 40 milliárd dollárba kerülne nekik a vezeték. Viszont a kőolaj ára zuhan, márpedig az orosz költségvetés bevételeinek fele a kőolajeladásokból származik. A rubel árfolyama szintén zuhan, szinte naponta döntögeti a negatív rekordokat. És aztán ott vannak a katonai kiadások, amelyeket az utóbbi időben megemeltek, ezek szintén megviselik az orosz költségvetést.
Az orosz költségvetést a nyugati szankciók és az azokra adott orosz válaszlépések is terhelik, emlékeztet Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. A szankciók miatt az orosz bankok és energetikai cégek (például a Gazprom) nem tudnak külföldi hitelekhez, vagyis devizához jutni. A meglévő devizaadósságukat ezért rubelben kell kitermelniük. A szankciók miatt a vezeték építése is jóval többe került volna, mint eredetileg tervezték, erről már 2014 októberében beszéltek a Gazprom vezetői. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis egyik elemzője azt mondta: "a Déli Áramlaton történő gázszállítás lényegesen többe kerül majd, mint Ukrajnán át exportálni Európába".
Ugyan Putyin bejelentése minden érintettet váratlanul ért (legalábbis senki nem szólt, hogy ne érte volna váratlanul), a Komerszant orosz lap már három héttel korábban arról írt, hogy a Gazprom hivatalosan magára vállalta a Kínába vezető, Szibéria Ereje nevű vezeték megépítésének 55 milliárd dolláros költségét. Mindezt ráadásul hitel nélkül. Orosz gázüzletági források a bejelentés után arra tippeltek, a Gazpromnak más fejlesztéseket, például a Déli Áramlatot kell befagyasztania a Szibéria Ereje miatt.
Jelenleg Európa földgázigénye csökken, emlékeztet Hegedűs Miklós, és Brüsszel mindent megtesz azért, hogy minél alacsonyabb legyen. A jövőben el akarják érni, hogy a megújuló energiaforrások részesedése elérje a 20 százalékot, takarékossággal pedig évente 1,5 százalékkal csökkentenék az unió energiaigényét. Az Északi Áramlat évek óta a kapacitásának felével üzemel, és bár Ukrajna ugyan bizonytalansági tényező az orosz-uniós gázszállításokban, de azért nem kell mindenáron megkerülni.
Az oroszok több mint 15 éve próbálnak megoldást találni az európai gáztranzit problémájára, de az unió, különféle okokból, minden megoldási kísérletet blokkolt, véli Deák András. Ha a Putyin által bejelentett forgatókönyv valósul meg, akkor az oroszok a Déli Áramlat helyett elviszik a gázt a török-görög határig, de nem tovább. Aztán az unió azt kezd a lehetőséggel, amit akar. Hogy vesznek-e gázt, és ha igen, milyen csövön szállítják tovább, már az ő dolguk. Vagyis az oroszok úgy döntöttek, ha a vevővel nem lehet együttműködni, ők tovább nem törik magukat.
Ha ez a filozófia fog érvényesülni Oroszország teljes tranzitpolitikájában, annak Ukrajnában súlyos következményei lehetnek, figyelmeztet Deák András. Ezzel a filozófiával Moszkva nem fog megoldási lehetőségeket keresni, ha az ukránok esetleg kivennének a tranzitgázból. Egyszerűen elzárják a csapot, és felszólítják az uniót, hogy oldja meg a problémát az ukránokkal. Vlagyimir Putyin ezzel a lépéssel megfordította a táblát, mondja Deák András, a gáztranzit problémáját lepasszolta az uniónak.
Rövid távon Magyarország anyagilag nem sokat veszít a Déli Áramlat feladásával. A vezeték magyar szakaszának megépítése 600 millió euróba került volna, ennek 70 százalékát a kormány hitelből tervezte fedezni. Hosszú távon kérdéses, hogy jó üzlet lett volna-e a Déli Áramlat. Magyarország nyeresége az olcsó gáz és a vezeték után járó tranzitdíj lett volna, de azelőtt még ki kellett volna termelnie a fent említett 600 millió dollárt (és 70 százalékának kamatait). A mostani energiapiaci trendek mellett nem tudni, ehhez mennyi idő kellene. Ellátásbiztonság szempontjából az ukrán vezeték megkerülése mindenképpen előny lett volna.
Maga a vezeték Magyarországnak eddig egy forintjába sem került, még egy kapavágást sem tettek. A projekt magyar részének lebonyolítására 2010 elején hozott létre közös céget a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A Déli Áramlat Zrt. tőkéjét azóta többször emelték, most épp 4 milliárd 5 millió forint - bár ennek egy részét vélhetően ki is lehet venni belőle. Az alapítás óta a céget az MFB-től megvette a Villamos Művek (MVM), azaz az ügylet két állami cég között zajlott. A Déli Áramlat Zrt. viszont 2010 óta minden évben veszteséget termel, már 101 millió forint kötelezettsége van a cégadatbázis szerint. Ezenkívül nyilván felmerültek költségek, engedélyek az építkezéshez, utazások és szállás a tárgyalások során.
Ez tehát a vezeték magyarországi mérlege: a Déli Áramlat Zrt. eddigi veszteségén kívül anyagi kár nem keletkezett. Brüsszellel a kormány komoly konfliktusokat vállalt a vezeték miatt, de az egyéb összetűzések mellett ez már valószínűleg se nem oszt, se nem szoroz. Vlagyimir Putyin talán nem felejti el, hogy a Fidesz mindent megtett a Déli Áramlatért, de ez nem biztos, hogy sokat jelent. Ha valóban letett a vezeték megépítéséről, akkor az azt bizonyítja, hogy Putyint elsősorban Oroszország gazdasági érdeke vezérli. És még Orbán Viktornak sem szólt előre, hogy mire készül. A Déli Áramlat elvesztésével Magyarországnak más utakat kell keresnie, hogy ne függjön ennyire az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáztól: a kormány már be is jelentette, hogy új lehetőségek után néznek.
