Varga Mihály pluszpénzt akar Brüsszeltől

Jean-Claude Juncker gazdaságélénkítő csomagjáról tárgyaltak az unió tagállamainak pénzügyminiszterei. Fontos, hogy a támogatások pluszpénzt vigyenek a rendszerbe, ne csak a meglévő forrásokat osszák el újra, a forrásokat nem szabad politikai alapon odaítélni, mondta a találkozó után Varga Mihály.

A magyar álláspont szerint fontos, hogy ne átcsoportosításokból tevődjön össze az Európai Bizottság (EB) november végén meghirdetett, 315 milliárd eurós gazdaságösztönző programja, hanem a meglévő európai uniós fejlesztési forrásokhoz képest pluszpénzt vigyen a rendszerbe, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után.

Nemzeti hatáskör

Az is lényeges, hogy megmaradjon a nemzeti kormányok kompetenciája, mert így lehet a leghatékonyabban szétosztani a pénzt, tette hozzá Varga Mihály. Fontos, hogy milyen döntési mechanizmus alapján osztják szét a rendelkezésre álló forrásokat, a gazdasági és nem a politikai szempontoknak kell elsődlegeseknek lenniük, mondta a nemzetgazdasági miniszter. A tagállamok benyújtották az Európai Bizottságnak azokat a projekteket, amiket a beruházási csomag részeként szeretnének megvalósítani. Magyarország 50 projektet nyújtott be, elsősorban a közlekedés és az energetika területén.

A támogatásokat nem szabad politikai alapon osztani Fotó: Polyák Attila - Origo

Hitel nélkül nem megy

A pénzügyminiszteri tanácskozáson főleg arról folyt a vita, hogy lesz-e elegendő magánforrás, banki hitel a Juncker-csomaghoz. A hitelek elengedhetetlenek a beruházásokhoz, ezért olyan beruházásokat kell kiválasztania az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) szakértőinek a tagállamok által benyújtott projektekből, amelyek magánberuházásként is megállnának a lábukon, tájékoztatott a nemzetgazdasági miniszter.

Juncker-csomag

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomagról szóló tervét. Eszerint a 21 milliárd eurós Európai Stratégiai Befektetési Alap célzott felhasználásával összesen 315 milliárd eurónyi magánbefektetés valósulhatna meg a következő három évben az Európai Unióban, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyorsulna a gazdasági növekedés.