Egy ember átlagosan 7.7 órát ül naponta - ez pedig jóval több annál, mint amennyi egészséges lenne. Talán az is magától értetődő, hogy az irodai dolgozók erőteljesen felfelé húzzák az átlagot, tehát esetükben ez a szám akár lényegesen magasabb is lehet.
A lehetségek következmények az unalomig ismertek: túlsúly, emésztési zavarok, nagyobb esély a reflux, a diabétesz vagy a magas vérnyomás kialakulására, nem is beszélve a mentális vagy pszichológiai problémákról.
Miközben azonban az ülőmunka egészségkárosító hatásait - és sokszor a saját bőrünkön is tapasztalt következményeit - természetesnek vesszük, kevesen gondolkoznak el azon, hogy mit és hogyan lehetne másképp csinálni.
Pedig a tudományos kutatások mutatják, hogy már az apró változtatásokkal is óriási javulást lehet elérni. Ezt az eredményt támasztotja alá egy most végzett kutatás is, amelyet a Minnesotai Egyetem professzora, Mark Pereira vezetett.
A kutatásban véletlenszerűen kiválasztott irodai munkásokat osztottak négy csoportra: az egyik csoportban a résztvevők a szokásos napi rutinjukat követték, a másodikban az ülőmunkát többször megszakítva naponta legalább fél órát mozogtak, a harmadikban az irodában töltött idejük legalább felét állva töltötték el az ülés helyett, a negyedikben pedig az utóbbi kettőt kombinálták (álltak és mozogtak is).
A hathónapos kutatás alatt folyamatosan figyelték a résztvevők különböző egészségügyi mutatóit, a vércukorszintjüktől a vérnyomásukon keresztül a testsúlyukat - valamint figyelembe vették azt is, hogy hogy érzik magukat az egyes csoportok tagjai.
Az eredmény aligha meglepő: a hagyományos ülőmunkához képest minden változás pozitív irányba hatott, és természetesen minél többet változtattak, a hatás annál érzékelhetőbb volt. Az álló és mozgó csoport vérnyomása és vércukorszintje pedig drasztikusan lecsökkent a hat hónap alatt.
Az "álló ülőmunka" világszerte egyre népszerűbbé válik: az erre tervezett asztalok az irodai székekhez hasonlóan egyetlen mozdulattal megemelhetők, így az ilyen asztaloknál dolgozók akár napjában többször is változtathatják a testhelyzetüket.
Az álló asztalok ergonómiai szabályai viszonylag egyszerűek: az asztal lapja kicsit legyen alacsonyabban, mint álló helyzetben a könyökünk, a monitor tetejének pedig a szemünkkel kell egy vonalban lennie (a szakemberek azt javasolják, hogy a monitort 20 fokkal billentsük előre). A monitort mérettől függően 50-70 centiről érdemes nézni.
Pereira ugyanakkor figyelmeztet: a hirtelen változtatásnak akár veszélyei is lehetnek, ezért ha évek óta ülünk, nem célszerű azonnal állva tölteni a napunk felét. A szakember szerint egy körülbelül négyhetes periódus ideális az átállásra: ezalatt kell a munkaidő mind nagyobb részét állva tölteni, úgy, hogy az arány végül elérje az 50-50 százalékot. Az álló testhelyzethez pedig természetesen - az ülőmunkával ellentétben - már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cipőt hordunk.
Az ergonómikus ülő-álló asztalok - mint a minőségi irodabútorok általában - ma még meglehetősen drágák. Az interneten azonban számos trükk és házilagos praktika van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet filléres eszközökből, házilag elkészíteni ezeket az - egészségünk szempontjából felbecsülhetetlen értékű - bútordarabokat.