Szaúd-Arábia a világ egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő állama, ezért az országon belüli politikai változások kihatnak az olajpiacra. A McGraw Hill adatai szerint a napi szaúdi kitermelés januárban 9,6 millió hordó kőolaj körül alakult. Ez a globális kereslet 11 százalékának a kielégítésére elegendő.
A pénteki korlátozott árnövekedés azt mutatja, hogy kissé növekedett a piaci bizonytalanság a szaúdi uralkodó halála után, de a befektetőket alapvetően nem rázta meg a hír, hogy Abdalláh bin Abdel-Azíz helyét Szalman bin Abdel-Aziz, az elhunyt uralkodó 79 éves fivére vette át.
Az olajpiaci kereskedőket legjobban az foglalkoztatja, hogy megváltozik-e Szaúd-Arábia stratégiája olajügyekben. Szaúd-Arábia az elmúlt hónapokban a kőolaj árának meredek esése után se csökkentette kitermelését, hogy meg tudja tartani piaci részesedését.
Szalman bin Abdel-Aziz eddigi nyilatkozatai alapján valószínűleg nem vezet be radikális változásokat, ezért az olajpiaci kereskedők szerint az uralkodócserének az olajárakra gyakorolt hatása csak átmeneti lesz. Komoly és tartós drágulást csak az okozhatna, ha Szaúd-Arábia csökkentené kitermelését.
Az olajárak zuhanása miatt várhatóan nyárig elhúzódó deflációra számítanak Kelet- és Közép-Európában londoni elemzők. Szerintük a folyamat Magyarországot érintheti a legtartósabban. A JP Morgannél arra számítanak, hogy idén már nem fog jelentősen emelkedni az olaj ára: szerintük 2015-ben átlagosan 55 dollár körül marad a Brent olajtípus árfolyama, a januári átlagár pedig 50 dollár lesz.
Az iráni és a venezuelai elnök korábban együttműködést szorgalmazott a Kőolajtermelő Országok Szervezetén (OPEC) belül az olajárak stabilizálása érdekében.