Sok szovjet utódállam gazdasága szorosan függ az orosz kereskedelemtől, befektetésektől vagy az Oroszországban dolgozó vendégmunkások által hazautalt jövedelmektől. Az orosz rubel idén mintegy 5,8 százalékkal, 2014-ben 43 százalékkal gyengült az amerikai devizával szemben a nemzetközi olajárak csökkenése és a nyugati országoknak az Oroszország ellen bevezetett szankciói miatt. Egy dollár hétfőn reggel 64,24 rubelt ért.
Azerbajdszánban szombaton 33,5 százalékkal értékelték le az azeri manat árfolyamát a dollárral és 30 százalékkal az euróval szemben. A Moldovai Köztársaságban idén 25 százalékkal zuhant a moldovai lei árfolyama a dollárhoz képest, és múlt héten 5 százalékkal 13,5 százalékra emelte az alapkamatot a jegybank. Türkmenisztánban még január elsején értékelték le a manatot a dollárhoz képest, nagyjából 19 százalékkal. A fehérorosz rubelt ugyanígy januárban értékelték le, több lépcsőben, összesen 18 százalékkal.
Örményországban a központi bank február 10-én emelte alapkamatát 9,5 százalékról 10,5 százalékra, hogy erősítse az örmény dram árfolyamát, amely nagyjából 15 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben az elmúlt évben. Grúziában a központi bank 40 milliárd dollárt adott el a nemzetközi devizapiacon február közepén, hogy erősítse a grúz lari árfolyamát, és mellé még 0,5 százalékkal emelte az alapkamatot is. A lari mindezek ellenére 15 százalékot gyengült 2015-ben a dollárral szemben.
Ukrajnában a jegybank 14 százalékról 19,5 százalékra emelte az alapkamatot február elején, hogy elejét vegye a pénzügyi összeomlásnak, miután már devizatartalékából gyakorlatilag nem futja az ukrán hrivnya megtámogatására. A hrivnya február 5-e óta nagyjából 40 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Kazahsztánban még 2014 februárjában értékelték le a kazah tengét 19 százalékkal. A kazah hatóságok szerint nem tervezik a hazai deviza további gyengítését a dollárral szemben, de a devizapiaci kereskedők 15 százalékos leértékelésre számítanak valamikor a következő három hónapban.