Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány megígérte, hogy 2016-tól csökken a bankadó, nem lesz több nagy bankvásárlás, átlátható módon és piaci alapon szabadítja majd meg a bankokat a rossz hiteleitől, valamint bármilyen, bankokat érintő szabályozás esetén konzultálni fog a hazai hitelintézetek képviselőivel. Ezzel akarja visszanyerni a bankok bizalmát, és elérni, hogy újra a gazdaság motorjai legyenek, és hitelezzenek.
A bankszektor és a kormány eddigi viszonyát jól leírja, hogy ezek az ígéretek egy nemzetközi dokumentumba kerültek. Egy kedden rendezett nemzetgazdasági minisztériumi háttérbeszélgetésen úgy fogalmaztak, hogy a kormány és a Bankszövetség megállapodásait mindkét fél megszegte már, így érezhetően nem lenne értelme egy újabb hasonló egyezségnek.
Figyelemre méltó azonban, hogy a bankok képviselőit teljesen kihagyták annak a dokumentumnak a megszerkesztéséből, amiben azt ígérik meg, hogy ezentúl minden őket is érintő kérdésben kikérik a véleményüket.
Eddig a magyar gazdaság a kilábalás időszakát élte. A növekedés nagy része abból adódott, hogy épp egy mélypontból evickéltünk ki. Ha ez után is szeretnénk, hogy a gazdaság megfelelő mértékben nőjön, akkor egy hitelezni tudó és akaró bankszektorra van szükség – hangzott el a beszélgetésen.
A piaci olvasat némiképp eltér. Banki szakértő forrásunk inkább úgy látja, hogy a kormány eddig kihasználta a bankok eddigi helyzetét, és elvette, amit el tudott, hogy ebből konszolidálja a magyar költségvetést. Most viszont már olyan mélypontra jutottak a kapcsolatok, hogy az a magyar gazdaságot hátráltatja.
A hazai pénzintézetek zombibankokká változtak, hitelezés nélkül. Nincs bizalom a magyar gazdaságban, nincsenek cégek, amelyek hitelt vennének fel. Szerinte tehát ez olyan összetett probléma, aminek csak az első lépése lehetne ez a megállapodás, amelynek betartása és többéves kiegyensúlyozott kormányzás hozhatja meg csak az eredményét. Banki vezetőkkel beszélő forrásaink szerint sem látják többnek a tegnapi megállapodást egy darab papírnál külföldön.
A hírt pozitívan értékelték a piacok. A Buda-Cash brókerház úgy véli, hogy a várható eredményhatás már jórészt beépült az árfolyamba, ugyanakkor a megállapodás, a kormány és a bankok közötti viszony normalizálódása a magyar bankpapírok általános piaci megítélését is nagymértékben javíthatja.
A főbb politikai pártok közül a DK és az Együtt is üdvözölte a kormány lépését, hozzátéve, hogy az eddigi megszorító intézkedéseket is hibának tartják, és szerintük nem lehetne szerepe egy magántulajdonra épülő bankszektorban az államnak.
Sokan nem látják a célját az állam bankvásárlásainak sem. Különösen az Erste esetében világos szerintük, hogy nem fog attól jobban hitelezni egy bank, hogy a döntéshozói közé beül a kormány emberei közül is egy. A döntés az eredeti kézben marad, amihez még jön az EBRD jelenlétének biztosítéka is, ami a kormány jelenlétét ellensúlyozhatja.
A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint az Erste kereste meg a kormányt, hogy az együttműködésről tárgyaljon. Szakértőink inkább a kormány megkeresését tartják valószínűbbnek, szerintük inkább az Erste dönthetett egy kisebbségi részesedés átengedése mellett, amiért cserébe az EBRD részvételét és a fenti pontokat kérte cserébe. A kormánynak pedig kapóra jön, hogy nem kell azt mondania nyíltan, hogy változtat a politikáján, hanem egy banki részesedésmegvásárlásba csomagolják a lépésüket.
Varga Mihály miniszter szerint 10 milliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. De még nem világos, hogy az tőkeemelés vagy részesedésvásárlás formájában valósul meg. Az átvilágítás után májusban lehet végleges ár, a szerződést idén aláírhatják, de ennek a költsége már csak 2016-ban jelentkezhet.
