Kétszer is gondolja meg egy kkv a fejlesztéseit

Lehetőség és veszély egyszerre, hogy tömegével nyílnak meg az uniós források, vélik a Budapest Bank vállalati szakértői. A Növekedési Hitelprogram idén is népszerű lesz.

Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője elmondta, a jegybank hitelprogramja már a kezdetektől megmozgatta a magyar kkv-k fantáziáját, noha korábban évekig visszafogták a fejlesztéseiket. Ha egyáltalán rászánták magukat beruházásra, gyakorlatilag az amortizációs szint alatt mozdultak, ami a hosszú távú versenyképességüket veszélyeztette.

Idén az uniós források megnyílása új helyzetet teremt majd a fejlesztések finanszírozásában. Takács Zoltán elmondása szerint arra számítanak, hogy a legtöbben végiggondolják majd, hosszú távon milyen növekedésre számíthatnak, és hogy ehhez milyen fejlesztési tervek illenek. Forrást éppenséggel bőséggel biztosít majd a Széchenyi 2020 támogatási struktúrája, de a cégeknek megfontoltan kell tervezniük: olyan fejlesztésekben érdemes gondolkozniuk, amelyek mögött valódi piaci igény áll, és amelyek hosszú távon működtethetőek. „A cégek javuló jövedelemtermelő képessége mellett saját forrásból, támogatott hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból megteremthető az a struktúra, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb lépésekkel haladjanak előre fejlesztési terveik megvalósításában – így Takács Zoltán. – Fontos azonban ebben a helyzetben is szem előtt tartani, hogy egy nem kellően kiérlelt beruházás később jelentős üzemeltetési terhet róhat a vállalkozásra, és ez akár meg is törheti a cégek növekedési pályáját. Évtizedes vállalati hitelezési tapasztalattal a hátunk mögött a jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy ügyfeleink megalapozott beruházásokat hajtsanak végre, és hosszú távon, stabilan növekedjenek” – mondta Takács Zoltán.

Az NHP második szakaszában a Budapest Bank vállalati üzletága több mint ezer szerződést kötött 2014. december 31-ig. A kihelyezett összeg közel 40 százalékát az agrárszektorban működő vállalkozások vették fel. A kkv hitelek átlagos összege 67 millió forint volt. A forrást felhasználó cégek mintegy kétharmada beruházási hitelt igényelt, és sokan forgóeszközhitelt. A mikrovállalati szegmens részére az év végéig 1,7 milliárd forintot folyósított a pénzintézet, átlagosan 9 millió forintos hitelösszeggel. A kisebb vállalkozások körében is a beruházási hitel iránt mutatkozott a legjelentősebb igény, az új szerződések háromnegyedét ez a típusú kölcsön tette ki.