Gyakorlatilag kizárt, hogy budapesti bázissal létrejöjjön egy új, részben vagy teljes egészében magyar tulajdonú, nagy légitársaság, mondta az Origónak Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezetője, légi közlekedési szakértő. Ahhoz, hogy valaki a nulláról létrehozzon egy légitársaságot, rengeteg munka és tőke kell, ekkora befektetés ma Magyarországon nem indokolt. Az állam önmagában pedig nem gründolhat új légitársaságot. Az Európai Bizottság 2012 elején hozott döntése szerint az állami vagyon szerepe nem lehet meghatározó, és az állam vállalkozói szerepvállalása kizárólag üzleti alapon történhet.
A kormány viszont nagyon szívesen beszállna kisebbségi tulajdonosként egy új magyar vagy részben magyar légitársaság létrehozásába, tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Origót. Feltéve, hogy az érdeklődő komolyan gondolja a társaság elindítását, van elég pénze és szakértelme a lebonyolításhoz.
Az utóbbi években a körülmények sokat javultak, a tárca szerint a légiipar és a légi közlekedés felívelőben van. Magyarországnak pedig különösen jók az adottságai egy új légitársaság számára: jó helyen van, a Liszt Ferenc repülőtérnek jó az infrastruktúrája, és bőven van még szabad kapacitása. A Malév 2012-es megszűnése okozta kiesést már sikerült behozni Ferihegyen: tavaly megdőlt a 2011-es addigi utasrekord, 9 millió fölé nőtt az utasszám.
Több piaci rést is lát az NFM. Vannak lehetőségek a tranzitforgalomban, érdemes lenne közvetlen járatokat indítani például a Nyugat-Balkánra, Erdélybe, Észak-Amerikába vagy a Távol-Keletre. A minisztérium szerint egy új társaság nyugat-európai légitársaságok járataira is ráhordhatna utasokat.
Kevésbé látja optimistán a helyzetet Turi Ferenc: szerinte a piac igencsak telített. Arra viszont lát esélyt, hogy egy már létező légitársaság akár saját nevén, akár új brand alatt megtelepedjen Magyarországon. Egy ilyen leányvállalatba aztán magyar befektetők vagy akár a magyar állam is beszállhat, de nagy projektre nem kell számítani. Esetleg egy néhány géppel üzemelő budapesti minihubra, mint amilyen a Wizz Airé, akik pár gépet állomásoztatnak a Liszt Ferenc reptéren.
A Wizz Air egyébként eléggé lefedi a közép-kelet-európai piacot, véli Puzsár József, az Investor.hu elemzője, hatalmas piaci rések nincsenek. Az igaz, hogy a légi közlekedés fellendülőben van, ennek egyik oka az olcsó üzemanyag. Az olcsó üzemanyag miatt a légitársaságoknak forrásaik szabadulnak fel, ez akár új befektetéseket is lehetővé tehetne, de a folyamat legnagyobb nyertesei a fapados légitársaságok. A nagy cégek csak próbálják tartani velük a lépést, több-kevesebb sikerrel.
Van viszont Budapesten piaci rés a teherszállítás terén, mondja Turi Ferenc. A Liszt Ferenc reptéren jelenleg egy cargocégnek sincs bázisa, bár néhány vállalat üzemeltet járatokat, például a Turkish Cargo.
Személyszállító légitársasággal Magyarországon utoljára a Sólyom Airways próbálkozott. A céget 2013 közepén jegyezték be, a vállalat szerint a pénzügyi hátteret ománi és arab emírségekbeli befektetők adták volna. Viszont a tárgyalások elakadtak a befektetőkkel a cég közleménye szerint.
Időközben a Sólyom a legtöbb hatósági engedélyt megkapta, kivéve a legfontosabbat, az Operating License-t (OL), írja az Airportal.hu. Ehhez kellene rendezni a cég pénzügyeit, sőt, a társaságnak fedezettel kellene rendelkeznie az üzemelés első három hónapjára. A Sólyom ügyvezetője, Lucsik János az Airportalnak azt mondta, csak az OL kiadása után akar nyilatkozni, de a társaság ellen nincs folyamatban semmilyen eljárás, korábbi tartozásaik felét pedig már kifizették.
Ahhoz, hogy a Sólyom felszállhasson, repülőgép is kell. Jelenleg nem tudni, hogy a korábban bérelt Boeing 737-500-ast bérlik-e még. Emiatt a Sólyom egy másik engedélyét felfüggesztették, ha a társaság tudja igazolni, hogy rendelkeznek legalább egy légialkalmas géppel, akkor az engedélyt visszakapják.
Reagált a Sólyom
A magyar légitársaság 1946 és 2012 közt a Malév volt, bár 2007-ben 200 millió forintért orosz kézbe került. 2010-ben visszaállamosították, ekkoriban évi 10-20 milliárd forint veszteséget termelt. Az unió szabályai tiltják a légitársaságok közpénzből való támogatását, az Európai Bizottság 2012-ben a visszaállamosítást és a cég állami támogatását is elmeszelte. A Malévnak 100 milliárd forintot kellett visszafizetnie. A társaság ezzel csődbe ment, jelenleg felszámolás alatt áll. Az eljárás azóta húzódik, egyebek közt azért, mert még nem sikerült eladni a Malév Bombardier CRJ200ER repülőgépét.