Az autóhiteleseknek is fontos határidő jár le ma

A következő néhány hétben a Kúria több autóhiteleket érintő ügyben hoz döntést. Az Origo Bihari Krisztina ügyvéd segítségével cikksorozatban járja körül a témát. Az első részben a jogszabályi hátteret tekintjük át.

Három devizahiteles törvényt fogadtak el tavaly. Az első, a 2014. évi XXXVIII. törvény kimondja, hogy a tisztességtelenül elvett árfolyamrésből és az egyoldalú kamatemelésekből származó pénzek mindenkinek visszajárnak. Ez tavaly július 26. óta hatályos. Ezenkívül van még az elszámoltatási törvény, amely november 1-jétől lépett életbe, valamint a forintosítási törvény, amely decembertől hatályos. A forintosítási törvény azonban csak a jelzálogalapú szerződésekre vonatkozik.

Kik és mit kaphatnak vissza a banktól?

Bihari Krisztina kiemelte, hogy a tisztességtelenül elvett árfolyamrésből és egyoldalú szerződésmódosításból származó összeget vissza kell adni mindenkinek. Ezek az alábbi tételekből tevődnek össze:

• kamat
• költségek emelése
• díjemelés

Azok is visszakaphatják a banktól a pénzüket:

• akiknek már megszűnt a szerződésük.
• akiknek felmondták a szerződésüket.
• akiknek még fut a szerződésük.

Kérni kell az elszámolást

Amennyiben 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően szűnt meg a szerződés, minden esetben kérni kell az elszámolást, mondta a – nem végtörlesztéssel megszűnt – fogyasztói devizaalapú szerződésekkel kapcsolatban Bihari Krisztina. A 2009. július 26-át napját követően megszűnt fogyasztói szerződéseknél a törvény szerint nem kell külön kérni az elszámolást.

Mindenki érdeklődjön a bankjánál Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ügyvédnő tapasztalatai szerint, ha az ügyfelek nem írnak a pénzügyi intézménynek, ki sem derül, hogy egyszerűen átsorolják a szerződésüket nem fogyasztói kölcsönszerződéssé, és akár kérik, akár nem, egyáltalán nem fognak velük elszámolni. Még akkor sem, ha a polgári per idejére az elszámolást felfüggesztették. Bihari Krisztina ügyvédi irodája naponta három-négy ilyen elutasító levelet kap az ügyfeleitől. „Emiatt tartom célszerűnek, ha mindenki tudakozódik a saját bankjánál, és ne várja meg, hogy a postás ne csengessen” – mondta az ügyvédnő.

Varga Mihály jó tanácsai

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bankokkal való tárgyalást tanácsolja a nehéz helyzetbe jutott, devizaalapú autóhitellel rendelkezőknek.

A Magyar Nemzeti Bank korábban azt közölte, hogy azok a banki ügyfelek, akiknek deviza-, illetve devizaalapú jelzáloghitele vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződése rögzített árfolyamú kedvezményes végtörlesztéssel szűnt meg, a banki honlapokon, az ügyfélszolgálatokon, illetve az MNB honlapján elérhető formanyomtatványon március 31-éig, tízezer forintos díj ellenében igényelhetik az elszámolást a pénzügyi intézményüktől. Ezt követően az elszámolási értesítőt november 30-áig kell kézhez kapniuk.

Aki nem kéri, nem kap vissza pénzt!

A szegedi ügyvéd szerint a bankok senkit nem fognak külön kiértesíteni, hogy akarja-e, hogy az árfolyamrésből és a kamatemelésből származó pénzeket visszafizessék, ha ezt nem kérik az emberek, akkor a nekik visszajáró összeg is elúszik. Ez csak a 2004. május 1-je után megkötött szerződésekre és csak magánszemélyekre vonatkozik.

Az autóhitelesek is várhatják a levelet

A devizaalapú autóhitelesek és gépjárműlízingesek is március–áprilisban kapják meg bankjuktól az elszámolásról szóló levelet. A forintosítás rájuk nem vonatkozik, de az elszámolás igen. Akinek hátraléka van, annak nem fog azonnal csökkenni a törlesztője, mert először a hátralékot kell rendezni.

Ebben az esetben az elszámolás kérése ráadásul illetékköteles: a törvény előírja, hogy a lezárt jogügyleteknél 10 ezer forintos illeték ellenében fogja megkapni a banktól az elszámolást, amennyiben ezt kéri március 1. és 31. között. Ha nem kéri, ez a lehetőség elúszott.

A bíróság dönti el

Az árfolyamkülönbség miatti visszafizetési igény gyakorlatilag csak és kizárólag perben érvényesíthető alaki vagy formai hibára hivatkozva, tehát senki ne várja, hogy ezt a pénzügyi intézmény önként vissza fogja utalni, mondta Bihari Krisztina. Szerinte mindenképpen perelni kell, mert azt csak a bíróság döntheti el, hogy ezek a pénzek visszajárnak-e, vagy sem. Dönteniük kell arról is, hogy adott esetben az ügynök jogosult volt-e a szerződéskötésre, vagy sem, illetve az adott jogügyletnél a kockázatfeltárás megfelelő volt-e.

Nyugtatnak a bankok

Cikkünk megjelenése után a témában megkereste az Origót a Magyar Bankszövetség és egy kereskedelmi bank is, míg a Magyar Lízingszövetség egy közleményt adott ki. Ezeket a véleményéket itt olvashatja.