A bankok gyakran visszatartják a törzskönyvet

A következő néhány hétben a Kúria autóhiteleket érintő ügyekben hoz majd több döntést. Az Origo Bihari Krisztina jogász segítségével cikksorozatban járja körül a témát. A jogszabályi háttér, valamint a végrehajtást érintő kérdések után ezúttal a törzskönyvek fontosságáról lesz szó.

Azokkal, akiknek egy év vagy annál kevesebb van hátra a futamidőből, és nem fizetnek, az ügyvédnő szerint a bank hivatalosan mást nem tehet, minthogy pert indít, és ebben a perben számolnak el. Ha az adós nem fizet, a bank – ha a törzskönyv a birtokában van – kivonhatja a gépjárművet a forgalomból. Igen ám, csakhogy a törzskönyvet a polgári törvénykönyv alapján öt év után vissza kell adnia az autó tulajdonosának - mondta Bihari Krisztina. Magyarországon vannak olyan lízingcégek, amelyek ezt így is gondolják, de olyanok is, amelyek nem. Az ügyvédnő tapasztalatai szerint önként nem küldik vissza a törzskönyvet, csak ha azt az adósok kérik.

Ki kell adni a törzskönyvet

Bihari Krisztina szerint a Ptk. 374. paragrafusára kell hivatkozni, amikor kikérik a törzskönyvet. Mint mondta, a bankoknak öt év opciós joguk van a törzskönyvre, tehát öt év után vissza kellene azt adniuk. Erre sok hitelintézet azt a válaszolja, hogy visszaadja, de csak a futamidő végén, amikor már kifizették a tartozást. Azaz úgy értelmezik, hogy az opciós joguk öt év, de legfeljebb a tartozás megfizetéséig tart – ezt pedig Bihari Krisztina szerint a jelenlegi jogszabályok alapján nem tehetnék meg.

„Nem mindig tartják be a jogszabályokat” Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha az adósok kikérik a törzskönyvet, de nem kapják meg, perelniük kell érte. Az ügyvédnő tapasztalatai szerint a bankok nem mindig tartják be a jogszabályokat, sok esetben kérés esetén sem adják ki a törzskönyvet. Találkozott már olyan extrém esettel is, hogy a finanszírozó – teljesen jogtalanul – aláíratott egy újabb opciós szerződést, így hosszabbítva meg azt az időt, ameddig magánál tartja a törzskönyvet.

Törzskönyvvel könnyebb az élet

A bankok azért tudják kivonni a forgalomból a gépjárművet, mert a közhiteles gépjármű-nyilvántartásban benne van, hogy a törzskönyvi letét a finanszírozó intézetnél van. Amint az adós visszakapja a törzskönyvet, törlődik a törzskönyvi letét, tehát már nincs rajta teher a gépjármű-nyilvántartásban, így onnantól kezdve a bank már nem tudja ideiglenesen kivonni a gépjárművet a forgalomból.

„Ennek azért nagy a jelentősége, mert már rég nem a kocsi a fedezete ezeknek a jogügyleteknek, hanem sokkal inkább az emberek fizetése, banki megtakarításaik. Viszont ehhez be kellene perelni az adósokat, azért hogy végrehajtható okirat legyen a bankok kezében, hogy a még hátralékos tartozásukat kifizessék az adósok” – mondta Bihari Krisztina.

Már nem a gépkocsi a fedezet? Forrás: AFP/Getty Images/Kevork Djansezian

Kockázatot csak írásban vállalunk!

Tapasztalatai szerint az esetek mindössze öt százalékában íratnak alá kockázatfeltáró nyilatkozatot a gépjármű-kereskedésekben. Ez azért fontos, mert kockázatot szóban nem, azt csak írásban lehet vállalni, mondta az ügyvédnő, aki azt tanácsolja, hogy akik írnak a hitelintézetnek és visszakérik a törzskönyvüket, egy füst alatt nyugodtan kikérhetik a kockázatfeltáró nyilatkozatot is. Az esetek zömében ugyanis, ha az ügyfelek alá is írták a kockázatfeltáró nyilatkozatot, az többnyire nincs náluk – a kereskedésekben aláíratják velük, és a hitelintézetnél marad.

Az ügyvéd szerint a kockázatfeltáró nyilatkozat lehet az autóhitelesek egyik kapaszkodója, mert nagyon sok esetben megtámadható a bíróságokon. Ha nincs kockázatfeltáró nyilatkozat, akkor azért támadható, ha pedig van, még akkor is lehet formai vagy tartalmi hibát találni bennük.