Az autófinanszírozási ügyletek esetén, amennyiben a szerződés az elszámolási törvény hatálya alá esik, a finanszírozó feladata, hogy automatikusan megküldje a fogyasztónak az elszámolást és az ennek megfelelő pénzügyi teljesítést is végrehajtsa - mondta az Origónak Tódor Péter, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. termékfejlesztési vezetője. „Tehát nincs szükség az ügyfél külön kérésére.”
Ennek a kötelezettségnek a teljesítését az MNB hivatalból ellenőrzi, a fogyasztó pedig panaszt tehet, ha úgy gondolja, hogy az elszámolás indokolatlanul nem történt meg. Az MNB ezzel kapcsolatban formanyomtatvány-javaslatot alakított ki, amely tartalmaz egy olyan rubrikát, amelyben az ügyfél jelezheti, ha szerinte ő érintett az elszámolásban, de azt nem kapta meg - mondta Tódor Péter.
Az elszámolásról szóló szabályrendszerből a szakértő két fő elemet emelt ki, amelyek nem vonatkoznak az autófinanszírozási szerződésekre:
Az általános szabályok vonatkoznak az autófinanszírozásra is, mondta Tódor Péter. Az elszámolásban érintett szerződéseket 2004. május 1.-jét követően kötötték, illetve 2009. június 26.-a után szűntek meg. A szakértő szerint van egy olyan szerződéscsoport, amely körül sok a félreértés: azoknál a szerződéseknél is fennáll az elszámolási kötelezettség, amelyek 2009. június 26. előtt szűntek meg, de nem évültek el – ezek tipikusan azok a szerződések, amelyek felmondással szűntek meg, mert az ügyfél nem teljesítette a kötelezettségeit és a finanszírozó többször is felszólította őt, épp azért, hogy ne évüljön el a követelése.
Az elszámolás kiküldésére ugyanazok a határidők vonatkoznak az autófinanszírozási ügyleteknél is, tehát április 30-ig kell postára adni az elszámolási dokumentumcsomagot. Ennek a tartalma nagymértékben egyezik azzal, amit a jelzáloghitelesek kapnak, azok a részek hiányoznak belőle, amelyek a forintosításra vonatkoznak.
Mindaddig, amíg az ügyfél tartozik a pénzintézetnek, addig a visszatérítés összegét is a tartozásból kell levonni. Ha ezt meghaladó összegről beszélünk, vagy az ügyfélnek nincs már tartozása, akkor kell kifizetni. Tódor Péter szerint abban az esetben, ha tartozással szembeni elszámolás történik, akkor a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján kell ezt végrehajtani, amiből az következik, hogy az elszámolt összeget először az ügyfél lejárt esedékességű tartozásaira kell fordítani, majd pedig – ha még maradt a visszatérítendő összegből – a le nem járt tartozást kell csökkenteni.
Ha a visszatérítés összege meghaladja a teljes fennálló tartozás összegét, akkor a szerződés az elszámolás hatására megszűnik, és a még fennmaradó összeget az ügyfél rendelkezésének megfelelően kifizetik (jellemzően az általa megadott bankszámlaszámra utalják).
Abban az esetben, ha a visszatérítés összege nem éri el a fennálló tartozás összegét, akkor a szerződés fut tovább. Ilyenkor is a jelzáloghitelekhez hasonlóan történik meg az elszámolás, de az autófinanszírozás esetében a devizaalapú hitelek devizában maradnak. A finanszírozónak az így kialakult csökkent összegű tartozás alapján kell újraütemeznie az ügyfél törlesztési kötelezettségeit. Az elszámolási törvények felülírták az ügyfél fennálló tartozásának összegét és az ügyleti kamatot, de a futamidő nem változik, ahogy azok a paraméterek sem, amelyek kívül esnek ezeken a változtatásokon – így például a törlesztőrészlet számítására vonatkozó algoritmus – mondta Tódor Péter.
A pénzügyi intézménynek – a 2009. július 26.-án vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében – a fogyasztó kérésére kell elszámolnia, ha a fogyasztó igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény (például egy követeléskezelő) érvényesíti - írta a Magyar Bankszövetség az Origo cikkével kapcsolatban. Szerintük ez csak az ügyfelek töredékét érinti.
Ha már a követeléskezelőnél van az ügy
Korábbi cikkünkben egy ügyvédnő tapasztalataira hivatkozva azt írtuk, hogy „ha az ügyfelek nem írnak a pénzügyi intézménynek, ki sem derül, hogy egyszerűen átsorolják a szerződésüket nem fogyasztói kölcsönszerződéssé”. Ezzel szemben a hazai bankok érdekképviseleti szerve szerint eddig ilyen átsorolás nem történt, mint írják, „az elszámolás semmilyen átsorolással nem jár” a banki ügyfeleknek.
„A bankok mindenkit külön fognak értesíteni az árfolyamrésből és a kamatemelésből származó összegekről. Azt valóban nem kérdezték meg a bankok, hogy meg akarják-e kapni az összegeket, mivel ennek megállapítására, tájékoztatás adására és az adott összeg visszaadására a törvény kötelezi a bankokat” – közölte a szövetség.
Az elszámolás csak akkor illetékköteles, ha az ügyfél kedvezményes árfolyamon 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. között végtörlesztett. „Erről részletesen a 2014. évi XL. törvény 10. paragrafusa rendelkezik hosszasan, de nem említi az autóhiteleket, csak a kedvezményes végtörlesztés során megszűnt lakáshiteleket és lízingszerződéseket” – írták.
Az Origo cikkében megszólaló ügyvédnő szerint az árfolyamkülönbség miatti visszafizetési igény csak és kizárólag perben érvényesíthető alaki vagy formai hibára hivatkozva. Ezzel szemben a Bankszövetség szerint „a törvény elég részletesen meghatározza, hogy milyen esetben és mennyi pénz jár vissza, ehhez nem kell bírósági segítséget igénybe venni”.