Csak a férfiak esetében van erős összefüggés a jólét és a két életszféra (a munka és a család) között. Ezzel szemben a nők körében az anyagi helyzet nem befolyásolja se a munka magánéletre, se a magánélet munkára gyakorolt hatását, derül ki a Tárki közvéleménykutató elemzéséből.
A túlcsordulás elmélete szerint az élet egyik területén tapasztalt pozitív vagy negatív érzelmek, attitűdök, értékek, képességek és viselkedések áthatnak más életterületekre is, írják a Tárki elemzői. Ez magyarázza azt is, hogy a tehetősebbek pozitívabbnak érzik a munkának a magánéletre gyakorolt hatását, mint a jövedelmükből éppen kijövők vagy a nélkülözők.
Amikor azonban ezt az összefüggést külön vizsgálták a férfiak és a nők körében, a kutatók azt találták, hogy az anyagi egyenlőtlenség csak a férfiak esetében befolyásolja erősen a munkának a magánéletre gyakorolt hatását. Más szóval csak a férfiak esetében igaz, hogy minél jobb valakinek az anyagi jóléte, annál pozitívabb hatással van a munkája a magánéletére.
Amikor a magánélet (család) munkára gyakorolt hatását vizsgálták az anyagi jólét függvényében, akkor a munka hatásához képest eltérő összefüggést találtak: azok, akik rosszul élnek vagy jónak, vagy rossznak vélik, viszont azok, akik jól élnek, inkább átlagosnak érzik a család munkára gyakorolt hatását.
A nem bevonásával megint azt tapasztalták, hogy míg a nők esetében nincs kapcsolat az anyagi jólét és a család munkára gyakorolt hatása között, addig a férfiak körében minél jobb valakinek az anyagi helyzete, annál valószínűbb, hogy úgy érzi: a magánélete pozitív hatású a munkájára.