Nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik, 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Diverzifikációra van szükség, ennek egyik eszköze a Déli korridor gázvezeték, véli a tárcavezető. A Déli korridor gázvezetéken Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba. A vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy észak-déli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig.
Az azeri gáznak fontos szerepe lehet a térség energiabiztonságának megteremtésében, az mind az útvonal, mind a beszerzési forrás szempontjából diverzifikációt jelentene, mondta Szijjártó Péter, ehhez további befektetésekre van szükség.
A jelenlegi tervek szerint évente 16 milliárd köbméter földgázt termelnének ki az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőn. Ennek nagy részét Törökország fogyasztaná el, a fennmaradó részen kell osztoznia Görögországnak, Albániának és sok más országnak. Vagyis, ahhoz, hogy gázhoz jussunk ebből a forrásból, meg kell győznünk a Sah Deniz konzorciumot (a Statoil norvég állami vállalatot és a BP nagyvállalatot) arról, hogy növeljék a kitermelést, magyarázta a miniszter.
Pragmatikus együttműködést kell folytatni Oroszországgal, mert a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól, véli Szijjártó Péter. Emlékeztetett: Oroszország törölte a Déli áramlat vezeték tervét, amely szerint az orosz gázt alternatív útvonalon, Ukrajnát kikerülve juttatnák el a térségbe. A helyébe lépő tervezett Török áramlat vezetékkel kapcsolatban ugyanaz a gond, mint a Déli korridorral, vagyis, hogy hogyan jut el a gáz északra, Magyarországra és a közép-európai térségbe. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, állítja a miniszter.
Április 7-én lesz egy találkozó Budapesten a házigazda magyar, valamint a szerb, a macedón, a görög külügyminiszter és a török Európa-ügyi miniszter részvételével, ahol megvizsgálják, kivitelezhető lenne-e egy ilyen dél-északi irányú vezeték megépítése, tájékoztatott Szijjártó Péter.
Horvátországnak és Romániának fontos szerepe van a térség energiabiztonsága szempontjából, mondta Szijjártó Péter, aki reméli, hogy az adriai országban hamarosan megépül a Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál, és megvalósul a két ország gázvezeték-rendszerét egymással összekötő úgynevezett interkonnektorok kétirányúsítása magyar-horvát és magyar-román viszonylatban is. Az Európai Bizottságnak pedig hamarosan döntenie kell arról, mely projekteket támogat.