A moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el, írja közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződést nem kötöttek, állítják.
Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez - tették hozzá, megjegyezve: ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, "körülbelül egymillió eurónyi szállításunk volt Oroszországba, többféle terméket érintve" - tájékoztat a KKM, de ezekben a Quaestor nem vett részt.
Az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. "A múlt idő azért jogos, mert az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását" - állítja a minisztérium.
A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.
Az MNKH külföldi ügyfeleinek nem kínál sem állampapírokat, sem letelepedési kötvényeket, olvasható a külügy közleményében. A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát, állítja a KKM.
Pápa Levente, az Együtt alelnöke korábban azt mondta, hogy Tarsoly Csaba kimondottan jóban van fideszes politikusokkal, ezen belül a győri kötődésű Szijjártó Péterrel. Véleménye szerint ezért történhetett, hogy Tarsoly Csaba "zsíros üzleteket kapott a keleti nyitás nevű kudarcsorozatban".