“Meglepett minket, hogy érdemi fiatalításban a megkérdezett cégek nem gondolkodnak" – mondta Kóthay Péter, a Macro-Talent 2015–2017 kutatást megrendelő HVG HR Center operatív vezetője. "A vállalatoknak csak 12 százaléka számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel a következő három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább többé vagy kevésbé tapasztalt szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban kitapintható az a félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helytállni. A vállalatvezetők jelentősnek érzik a távolságot az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között“ – véli Kóthay Péter.
A felmérésből kiderül, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a friss diplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.
Nemcsak a gyakorlati tapasztalatnak, de alapvető készségeknek – például a problémamegoldás terén – vannak híján a frissdiplomások, mondta Javier González Pareja, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója.
A pályakezdők gyakran nemcsak szakmailag felkészületlenek, de általában véve nincsenek felkészülve a munkaerőpiac kihívásaira, véli Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője. Már egy állásinterjú komoly stresszhelyzet, sok fiatal nem tudja, hogyan kellene kezelni, ezért nehezebben helyezkednek el, mint tapasztalt pályatársaik. A Nestlé ezért igyekszik felkészíteni a pályakezdőket, többek közt már az állásbörzéken szervezett programok keretében.
Van még egy fontos dolog, amivel a pályakezdők rosszul állnak: a nyelvtudás. Különösen egy nagy, multinacionális vállalatnál nem lehet legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül boldogulni, figyelmeztetett Németh Zoltán, a Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese. A Telenornál mennyiségi hiány nincsen diplomás szakemberekből, minőségi viszont van.
A cégeknek szorosan együtt kell működniük a felsőoktatási intézményekkel, hogy a végzettek valóban olyan tudás és készségek birtokában kerüljenek ki az iskolából, amilyenre a vállalatoknak szükségük van, ebben a beszélgetés minden résztvevője egyetértett. Ahogy abban is, hogy a fiataloknak olyan szakmát kell választaniuk, ami valóban érdekli őket, az ideális az, amikor valakinek a hobbija a munkája. Így a munkavállaló is boldogabb, és a cég is jól jár, mert elhivatott dolgozót alkalmazhat.
A vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is jelentős, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak, derül ki a kutatásból. 2017 végére a vállalatok 21 százaléka legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki-mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomásmunkaerő-hiánnyal, amelyek pesszimisták a saját regionális, földrajzi adottságaikat, vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.
A cégek 40 százaléka a gépészmérnökök, 34 százaléka pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipari mérnökként szinte garantált a jó munkahely, mondta Kóthay Péter.
A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám-marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20 százalékánál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.
500 céget kérdeztek meg
Macro-Talent 2015-2017 kutatás országos volt, közel 500 vállalat írásbeli megkérdezésével, közép- és felsővezetői interjúkkal, valamint a felsőoktatásra vonatkozó nyilvánosan elérhető adatbázisokkal és szakanyagokkal történt egybevetésével készült.