Mikor nézzünk bele a NAV ingatlanérték-adatbázisába?

Nem közismert, pedig segítség lehet, ha tudjuk: a NAV a hozzá bejelentett adatok alapján részletes nyilvántartást vezet az ingatlanárakról országszerte, amelyből mi, az adózók is kérhetünk adatokat. Ez pedig nagy különbséget jelenthet, akár eladni, akár venni készülünk ingatlant, és azt is befolyásolhatja, mennyi illetéket fizetünk be.

Az adatbázis úgy jön létre, hogy az adózók az ingatlan-átruházásokról bejelentést tesznek a földhivatalok, végső soron a NAV felé az ingatlan pontos elhelyezkedéséről, méretéről és az illetékkiszabás alapjául szánt forgalmi értékről. A NAV az adatokat összehasonlítja, és megvizsgálja, hogy a bejelentett forgalmi érték elfogadható-e az illetékkiszabás alapjául. Ha ezt kétségesnek látja, akkor – adott esetben helyszíni szemle igénybe vételével is – módosíthatja az adózó által bejelentett forgalmi értéket. Így kiszabhat egy új illetéket, amely magasabb is, alacsonyabb is lehet az eredetinél.

Kérdezhet az adózó

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje arra a kevéssé ismert lehetőségre hívja fel a figyelmünket, hogy ebből nyilvántartásból teljesen legális tájékozódnia az adózónak is.

Ez pedig nem csak akkor lehet segítség az illeték megállapításában, amikor a felek – egyébként nem túl jogszerűen – más vételárat írnak a szerződésben, mint amekkora összeg valóban gazdát cserélt, hanem akkor is, amikor a tényleges vételár valamiért nem tükrözi a valós forgalmi értéket. Ilyenkor az ingatlanok piaci árának előzetes lekérdezése nagyon jó kiinduló alapot jelenthet. Szintén gyakori, hogy a lakás nem ér annyit, mint amennyiért eladták, a vevő pedig igazságtalanul fizet magasabb illetéket a kelleténél. Az adatbázis-lekérdezéssel ezt meg tudná spórolni.

Így használjuk az adatbázist

Az IG01 jelű NAV formanyomtatványon egyszerűen, akár elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is érdeklődhetünk. A 7500 forintos alapdíjon kívül a részletes lekérdezés ingatlanonként 110 forintba, az „alaplekérdezés” (amely a helyszíni szemlén felvett adatokat nem tartalmazza) ingatlanonként 25 forintba került. Az adóhatóság az adatokat a díj teljes megfizetésétől számított 8 napon belül, elektronikusan vagy papíralapon (100-nál több ingatlan esetén kizárólag elektronikusan) bocsátja rendelkezésre. Szűrni időszak, érték, irányítószám vagy helyrajzi szám alapján lehet, emellett megadhatunk meghatározott ingatlantípusokat és –altípusokat, például garázson belül teremgarázs, csónakgarázs, stb.

Speciális ügyletek

Hogyan állapítsuk meg az illeték mértékét, amikor nem, vagy alig fizetünk egy ingatlanért? Fehér Tamás szerint ilyenkor kifejezetten hasznos a lekérdezés. A megajándékozott rengeteg bonyodalmat elkerülhet vele egy későbbi adóhatósági ellenőrzésen. Vállalkozások pedig annak láthatják kárát, amikor nem egyértelmű, hogy nettó vagy bruttó értéket kell forgalmi értékként megjelölni.

Az alku miatt sem mindegy

Szintén nem mindegy, hogy komoly üzleti potenciált és ideális alkupozíciót adhat, ha valaki már eleve az összehasonlító piaci adatok ismeretében kezd tárgyalni az adás-vételben. Mind az ingatlan meghirdetésekor, mind pedig a tárgyalások során rendkívül hasznos lehet látni, hogy az adott utcában, az adott környéken milyen áron kelnek el az ingatlanok.

Az adatbázis használata tehát nem csak az adóhatóság fegyvere. A sokat emlegetett szolgáltató közigazgatás nagyon is hasznos példája komoly lehetőségeket tartogat mind az adózók, mind az üzletemberek számára. És még csak a 7500 forintos alapdíj sem fog elrettenteni senkit attól, hogy éljen a lehetőséggel.