Jobbikosok után nyomoz a csalás elleni hivatal

Vizsgálatot indított az EU csalásellenes hivatala a kémkedéssel is vádolt Kovács Béla jobbikos képviselő és egykori párttársa, Szegedi Csanád ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy fantomalkalmazottakat vettek fel. Brüsszeli munkájáról megkérdeztük Kovács Béla egyik volt gyakornokát és megszereztük a gyakornoki program hivatalos dokumentumát is.

Tanúként hallgatta meg Molnár Balázst, az Európai Parlament volt szerződéses tisztviselőjét az EU csalásellenes hivatala, az OLAF, amely az Origo birtokába került dokumentum szerint két magyar EP-képviselő ellen, csalás gyanújával indított nyomozást.

Molnár Balázs kérdésünkre elmondta, még 2013-ban tett feljelentést a Jobbik két EP-képviselője, Kovács Béla és Szegedi Csanád ellen, többekkel együtt. Molnár Balázs azt mondta, brüsszeli munkája során számos korrupció-gyanús ügyre volt rálátása, amelyekkel kapcsolatban februárban tett vallomást az OLAF-nál. Úgy tudjuk, rajta kívül más tanúk meghallgatása is folyamatban van.

Több feljelentés

Megkeresésünkre Kovács Béla azt válaszolta, nem kapott értesítést arról, hogy indult volna ilyen vizsgálat. A Jobbik sajtóosztálya szintén azt mondta, „nem tud semmilyen OLAF-vizsgálatról, amely bármely EP-képviselője ellen indult volna” (A párt elnöksége tavaly ősszel bejelentette, „alaposan kivizsgálják Kovács Béla ügyeit”.)

Kovács Béla nem kapott értesítést Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Lenhardt Balázs, a Jobbik volt országgyűlési képviselője viszont megerősítette: nyomoznak Kovács Béla ellen. A volt politikus eredetileg csak Szegedi Csanád ellen tett feljelentést. Ebben az ügyben a napokban, Budapesten tett tanúvallomást az OLAF-nál. Kihallgatása során a nyomozók Kovács Béla ügyeire is rákérdeztek, mint mondták, ellene is vizsgálat indult, amiről Kovács Bélát is biztosan értesítették.

Szegedi tud a vizsgálatról

Szegedi Csanád elismerte, az OLAF közölte, hogy vizsgálat folyik vele szemben, a vádakat azonban ő is légből kapottnak nevezte. Megkerestük az OLAF-ot is, de tőlük csak azt a választ kaptuk, hogy adatvédelmi okokból nincs módjuk információkat közölni „esetlegesen folyamatban lévő vizsgálatokról.”

Kovács és Szegedi

Kovács Béla 2010 óta a Jobbik képviselője az Európa Parlamentben. Már képviselővé választása előtt komoly összegekkel támogatta a Jobbikot, belépése után a párt hangsúlyosan oroszbarát álláspontra helyezkedett. Kapcsolatai miatt többen gyanították, hogy valamilyen orosz állami szervezet megbízásából cselekszik, emiatt a pártban sokan KGBélaként emlegették. 2014-ben az Index olyan dokumentumokat közölt, amelyek arra utalnak, hogy Kovács Béla (és/vagy felesége) az orosz titkosszolgálatok számára kémkedett. Kémkedés gyanújával a politikus ellen magyar szervek és az Európai Parlament is vizsgálatot indított ellene.

Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke és EP-képviselője volt. Utóbbi minőségében több jobbikos politikust asszisztensként alkalmazott az EP pénzén, köztük a Jobbik gyűlésén EU-zászlót égető Novák Elődöt is. Szegedi 2012-ban viharos körülmények között távozott a pártból, miután nyilvánosságra került zsidó származása.

Havi több ezer euró

A csalásellenes szerv egyebek között a képviselők gyakornoki, asszisztensi keretei miatt vizsgálódhat. A gyakornokok, beosztottak alkalmazására a képviselőknek maximum 21 ezer eurós keret áll rendelkezésükre (egy brüsszeli akkreditált asszisztens ebből maximum hétezer eurót kaphat havonta, vagyis három fő 21 ezret).

Hogy ezt a keretet hogyan osztja fel, hány fő között, az jórészt a képviselőre van bízva. Az egyetlen kikötés, hogy a pénzt mindenképpen az alkalmazottra kell költeni – így csalásnak számít például, ha a képviselő ezt a pénzt egy csak papíron foglalkoztatott beosztott nevében felveszi és zsebre teszi.

Két magyar EP-képviselő ügyében hívták tanúnak Molnár Balázst Forrás: Origo

Molnár Balázs szerint Kovács Béla élt hasonló módszerekkel. A politikus ilyen „fantom-gyakornokként” említette többek között Juhász Szabolcsot. „Egyszer volt kint egy csoporttal Strasbourgban, amit én kalauzoltam két napig, egyszer pedig kijött Brüsszelbe aláírni a papírokat és meginni pár belga sört. Többé színét se láttuk, ahogy a többi hasonszőrűnek sem, munkát pedig idekint nem végzett” – mondta Molnár Balázs.

Papíron Brüsszelben, a valóságban itthon

A volt gyakornok kérdésünkre azt válaszolta: „2012 októberétől 2013 januárjáig, 4 hónapon keresztül voltam Kovács Béla gyakornoka. Feladatom elsősorban szakmai háttéranyagok készítése volt a képviselő úr részére, főleg a magyar kisebbség jogvédelme és a nemzetpolitika területén. Aktívan segítettem a képviselő úr munkáját a beregszászi és szatmárnémeti iroda fenntartása kapcsán, valamint a hozzá érkezett kérdéseket igyekeztem megválaszolni a kárpátaljai és az erdélyi magyarok részére.”

A munkavégzés helyéről azt mondta, „a képviselő úr nem várta el tőlem az állandó brüsszeli jelenlétet, hiszen a feladatok, amikkel gyakornokként megbízott, nem voltak helyhez kötöttek, azokat interneten keresztül is gond nélkül el tudtam végezni, valamint sok esetben kellett személyesen Kárpátaljára és Erdélybe utaznom.” Brüsszeli tartózkodása során hotelben szállt meg, mondta az Origónak.

Ellentmondásba keveredett

Ezzel szemben az Origóhoz eljutott gyakornoki baleset- és betegbiztosítási szerződés szerint Juhász Szabolcs munkavégzési helye Brüsszel volt. Emellett saját elmondása szerint a gyakornoksága időszakában a Dél-Walesi Egyetem budapesti programjának volt hallgatója.

Dokumentum Kovács Béla gyakornokáról: eszerint Brüsszelben dolgozott Forrás: Origo

Juhász Szabolcsot e-mailben kértük, tisztázza a fenti látszólagos ellentmondást. „Azt én is úgy tudtam, hogy a gyakornoki program helyeként Brüsszel van megadva, ám emlékeim szerint anno arról kaptam hivatalos tájékoztatást, hogy ez nem jelenti azt, hogy állandó jelleggel Brüsszelben kéne tartózkodnom. A megállapodás szerint azt vagyok köteles maradéktalanul végrehajtani, amit képviselő úr kér tőlem, ez így is történt” – válaszolta.

Állás, tanulás, utazás

A képviselői irodaházban végzett munkáról azt mondta, „Az Országgyűlés Hivatalával jogviszonyban soha nem álltam, országgyűlési képviselői asszisztens voltam egy korábbi időszakban, és vagyok jelenleg is. (A Munka Törvénykönyve alapján a képviselők az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével, saját jogon rendelkeznek munkáltatói joggal - a szerk.) Másrészt pedig ez a munkaviszony 2012 szeptemberétől nem áll fent folyamatosan, a gyakornoki programnak csak az első két hónapjában voltam képviselői alkalmazott.” Így, mint mondta, össze lehetett egyeztetni az egyetemi tanulmányokat a gyakornoki állással és az alkalmi, brüsszeli, kárpátaljai és erdélyi látogatásokkal.

A Jobbik úgy tudja, Brüsszelben dolgoztak

A Jobbik sajtóosztálya az Origo megkeresésére azt állította: „Kovács Béla EP-képviselő több itthoni asszisztensének és gyakornokának a munkájára is ráláttunk, akik aktívan segítették a képviselő Kárpátalján és Szatmárnémetiben nyitott EP-képviselői irodájának a működését és tartották a kapcsolatot az ottani területekről az EP-képviselőhöz forduló magyar emberekkel” – írták.Forrás: AFP/Patrick Hertzog

Az Európa Parlament brüsszeli épülete Forrás: AFP/Patrick Hertzog

Valamint, hogy „tudomásunk szerint Kovács Béla Brüsszelbe akkreditált asszisztensei életvitelszerűen Brüsszelben élnek és dolgoznak”.

Mindenki jól jár

Molnár Balázs szerint az alábbi módon csalhattak a képviselők az alkalmazotti keretekkel: „A képviselő papíron felvesz egy asszisztenst vagy gyakornokot. Őket az EP fizeti, de a fizetést a képviselő hívhatja le. Miután a fizetés megérkezett, a képviselő zsebbe visszakéri a beosztottjától a fizetése nagy részét. Mivel ezek a fizetések rendkívül magasak, mindenki jól jár. Egy fantom-asszisztens után a képviselő akár 6000 eurót (1,8 millió forintot) is kereshet, miközben az asszisztens is kap 1000 eurót.

Mindezt úgy, hogy nem is végez valódi munkát, sőt, Brüsszelbe sem utazik el, legfeljebb egy-két napra, a látszat kedvéért, meg a papírokat aláírni, bejelentkezni belgiumi lakcímre, mert ez kötelező a brüsszeli alkalmazottaknak. A fantomalkalmazott arról is megismerszik, hogy mindvégig Kovács vagy Szegedi lakásában volt bejelentve. Az EP valódi alkalmazottainak viszont tényleges, ettől eltérő lakcíme van Belgiumban, hiszen ha dolgoznak, lakniuk kell valahol.”

Megéri az EP-ben dolgozni

Az Európa Parlament rendkívül bőkezű mind a képviselőkkel, mind azok alkalmazottjaival. Ahogy az Origo is beszámolt róla, egy képviselő kétdiplomás asszisztense majdnem ugyanakkora fizetést kaphat, mint maguk a képviselők.

A képviselők 2011-ben havi bruttó 7957 eurós fizetést kaptak. A beosztottak többféle fizetést kaphatnak, a legtöbbet azok, akiknek két diplomájuk van és Brüsszelben dolgoznak: ők havonta 7000 eurót tehetnek zsebre. A gyakornokok ennél szerényebb, maximum 1420 eurós bért kaphatnak. Az akkreditált asszisztenseket közvetlenül az EP foglalkoztatja ideiglenes uniós tisztviselőként, egy képviselő havi keretösszege 21 209 euró, amiből elvileg ők maguk nem részesülhetnek.

Budapest vagy Brüsszel?

Szegedi Csanád fantomalkalmazottjaként többek között egy Virág József nevű párttagot nevezett meg Molnár Balázs. Virág József civilben a Péterfy Sándor utcai kórház onkológiai osztályán rendel, az orvosról korábban Lenhardt Balázs készített videót, amelyben azt állítja: az orvos akkor is rendelt, amikor papíron éppen Szegedi Csanád mellett dolgozott Brüsszelben.

„Virág József 50 százalékos munkaidővel volt bejelentve, tudomásom szerint a munkaidő egyik felét Brüsszelben, a másikat Budapesten töltötte. Ezt az EP beléptetőrendszerében tárolt adatok is igazolhatják” – mondta az Origónak Szegedi Csanád.

Szegedi Csanád Novák Előddel - még képviselőtársakként 2009-ben Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A volt politikus a többi vádat is tagadta, mint mondta, több általa asszisztensként alkalmazott jobbikos politikus úgynevezett helyi asszisztens volt, vagyis Magyarországról végeztek távmunkát. Szegedi Csanád a Kovács Béla elleni vádakat nem kommentálta, mint mondta, 2012-es kilépése után nem tartotta a kapcsolatot a Jobbik-frakció tagjaival, így nem volt rálátása a tevékenységükre.

Fapados kirándulás

Molnár Balázs meghallgatásán szó esett a látogatókkal kapcsolatos állítólagos visszaélésekről is. Egy EP-képviselő évente 108 látogatót, fogadhat az EU bármelyik tagállamából, az ellátásukra szintén fejpénzt vehetnek fel.

„A felvehető fejpénzbe elvileg beleférne egy igen színvonalas szállás, napi háromszori étkezés. Ehelyett a csoportokat filléres diákszállásokon szállásolták el, a fejpénz jelentős részét pedig megtartották. Persze a csoportok erről nem tudtak, ők sokszor fiatalok, erdélyi vagy kárpátaljai diákok voltak, akik örültek annak is, hogy egy fapados kiránduláson vehetnek részt” – mondta Molnár Balázs, aki szerint ugyan az ilyen gyakorlatok illegálisak, az EP valójában alig ellenőrzi, mire fordítják a pénzeket, könnyen meg lehet őket téveszteni fiktív elszámolásokkal.

Nem Szegedi intézte?

Szegedi Csanád tagadta, hogy visszaéltek volna a látogató csoportok fogadásával. „A csoportok útjainak pénzügyi részét nem én intéztem, egyetlen képviselőnek sem jár - így nekem sem járt - közvetlen kifizetés a vendégcsoportok után. Az EP adminisztrációja gondosan ügyel arra, hogy a vendégcsoportoknak szánt pénz ne kallódjon el. Munkám során mindig betartottam az Európai Parlament szabályait és abban is biztos vagyok, hogy közvetlen munkatársaim is becsületesen jártak el” – mondta Szegedi Csanád.

Segítsenek lopni

Az OLAF szintén vizsgálódik a Kovács Béla által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (angol rövidítése szerint AEMN) miatt is. A 2009-ben létrehozott pártszövetség zavaros pénzügyeiről az Index írt, miután nyilvánosságra került a hangfelvétel, amin Sípos László, a Jobbik EP-képviselőjelöltje hallható.

Sípos a felvételen arról beszélt, hogy a szövetség egyik tagja, Nick Griffin, a Brit Nemzeti Párt (BNP) volt elnöke azt várja tőle, „segítsen neki lopni”, és hogy a rokonainak osztogatja az AEMN pénzét. A szervezet könyveléséről azt mondja, „ha ezt a való életben egy cégnél vizsgálnák, akkor már rég azt mondanák, hogy finito”.

Itthon is lehetnek zűrök

Az EP-képviselők pénzügyei mellett a Jobbik belföldi pénzügyeivel kapcsolatban is lehetnek tisztázatlan kérdések. Egy hangfelvételen Novák Előd arról beszél, hogy a Jobbik pénzzel támogatja a Betyársereget, amely számára azért is vállalhatatlan, mivel elítélt bűnözők, köztük drogdílerek is vannak a tagjai között. Sneider Tamás Jobbik-alelnök egy a napokban kiszivárgott felvételen szintén arról beszélt: munkamegosztás van a két szervezet között – később azonban tagadta, hogy lenne a Jobbik és a Betyársereg között bármiféle formális együttműködés.

Kölcsönös zsarolásról beszélt Zagyva

Egy, az interneten terjedő felvételen Zagyva György Gyula volt képviselő arról beszél, hogy Szegedi Csanád valamiféle alkut kötött Szabó Gáborral („Szaszi”), a Jobbik pártigazgatójával, mivel mindkettejüknek vannak olyan bizonyítékai, amelyekkel a másiknak árthatnak. Szegedi Csanádnak például „kellemetlen zsidó felvételei” vannak.

Szegedi Csanád állítja: a pártból való kilépése után nem volt kapcsolata a Jobbik tagjaival és tagadta, hogy az OLAF-vizsgálat óta bármilyen felvételt kiszivárogtatott volna.