A biztos befektetést a válaszadók 58 százaléka jelölte meg arra válaszul, hogy miért a Quastorhoz vitték a megtakarításaikat. 52 százalékuk a jó hozamokat (is) megjelölte. Szinte az összes megkérdezett (99 százalékuk) – többek között – Quaestor-kötvényben tartotta a befektetését.
A válaszadók mintegy negyede (24 százalék) emlékszik arra, hogy kitöltötte a kockázatfelmérő tesztet. Akik az elmúlt egy évben lettek a cég ügyfelei, azok között ez az arány nagyobb, 47 százalék. Ugyanakkor akik már több mint három éve Quaestor-ügyfelek, azoknak már csak 13-15 százaléka emlékszik úgy, hogy kapott arról papírt, milyen kockázati kategóriába tartozik. A károsultak közel harmada (29 százalék) biztos benne, hogy ilyet velük nem töltettek ki.
Arra a kérdésre, hogy érzi, hogyan vásárolt kötvényt, nagy a szórás a válaszadók között: a károsultak 26 százaléka szerint minden tőlük telhetőt megtettek és alapos utánajárás után hoztak megfontolt döntést, míg a válaszadók 29 százaléka nem igazán nézett utána a kötvényeknek, de megbíztak a tanácsadókban. 14 százalékuknak pedig fogalma sem volt róla, hogy kötvénytulajdonosok.
A tanácsadók a károsultak 80 százalékának azt mondták, hogy ezeknek a kötvényeknek nincs semmilyen kockázata (41 százalék), vagy alacsony kockázatú befektetés (39 százalék), derült ki a felmérésből.
Az ügyfelek 76 százaléka úgy emlékszik, a Quaestor ügyintézője azt mondta nekik, hogy a Quaestor-kötvények tőke- és hozamgarantáltak; csupán 10 százalékuk válaszolta azt, hogy nem mondtak nekik ilyet. A megkérdezettek több mint felének (57 százalék) azt is mondták, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája kifejezetten kiterjed a Quaestor-kötvényekre, sőt, 55 százalékuknak azt is mondták, hogy ezek a kötvények a bankbetétekhez hasonlóan alacsony kockázatúak, ellentétben a részvényekkel.
A válaszadók közel harmada (37 százalék) úgy emlékszik, az is elhangzott, hogy ezek a kötvények olyanok, mint a bankbetétek. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők jelentős többségének (89-92 százalék) nem mondtak olyat, hogy a kötvényeket a Quaestor Hrurira Kft. bocsátja ki, nincs rájuk garancia, illetve nincs mögöttük fedezet.
Nagyon sikeres a Quaestor-csoport, sok iparágban jelen van – legtöbbször (a válaszadók 60 százaléka szerint) ezzel érveltek a Quaestor ügyintézői, hogy miért is magasabb a kötvények hozama. Sokakat azzal győztek meg, hogy nincs szükség egyéni számlavezetésre, így nem merül fel annak a költsége (41 százalék); vagy azzal, hogy nem küldenek papíralapú számlát, mint a bankok, így kevesebb a költség (35 százalék).
A károsultak túlnyomó többségének nincs egyéb tartaléka, amit rövid- vagy középtávon fel tudna használni, derült ki a kutatásból. Egy átlagos „6 millió alatti” károsult körülbelül 2,8 millió forintjához nem fér hozzá, míg egy áltagos „6 millió feletti” károsult pedig 16,7 millió forinthoz.
A Quaestor csődjével a legnehezebb helyzetbe a legalacsonyabb jövedelmű válaszadók kerülnek: a károsultak közel kétharmadának életét jelentősen megnehezíti az elmúlt hetekben kialakult helyzet, míg a háztartásonként 100 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezőknek a 35 százaléka azt válaszolta, hogy „tönkrement”.
A válaszadók döntő többsége (95 százalék) szerint Tarsoly Csaba „teljes mértékben felelős a helyzetért”. Hasonlóan látják a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF kettősének (90 százalék), a Quaestor Értékpapír Zrt.-nek (90 százalék), a Quaestor Hrurira Kft.-nak (87 százalék), a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek (86 százalék), az összes állami felügyeleti szervnek (87 százalék) és az egyes politikusoknak (76 százalék) a felelősségét is.
A károsultak mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy ő maga felelős teljes mértékben a kialakult helyzetért, 21 százalékuk szerint inkább felelősek, míg 76 százalékuk szerint nem felelősek a helyzetért.
A válaszadók véleménye szerint a Quaestor csődjének két jelentős oka volt: az egyik maga a Quaestor tevékenysége, esetleges rosszhiszeműsége, a másik pedig a pénzügyi szolgáltatás felügyeletének hiányosságai, olvasható a kutatás összefoglalójában. Mint írják, a megkérdezettek által leszűrt tanulság az, hogy egyrészt még alaposabban utána kell nézni az esetleges befektetéseknek, több ismeretet kell szerezni pénzügyi területen, kétség esetén pedig célszerű elállni a befektetéstől – függetlenül a reklámkampányoktól, vagy az ismerősök ajánlásától.
A kevesebb mint egy éve alakult NF Optimal Hungária Kft. főként üzletviteli tanácsadással, piackutatással foglalkozik, mondta a cég tanácsadási igazgatója, Kővári Noémi. A vállalkozást az Opten adatbázisa szerint 3 millió forint jegyzett tőkével jegyezték be.