A magánnyugdíj-pénztári befizetés akkor vehető fel, amikor a pénztártag nyugdíjba vonul. A jogszabályok szerint az egyösszegű kifizetés már megszűnt, a járadékszolgáltatás pedig még nem működik, mert hiányzik egy kormányrendelet.
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártagok jelenleg két dolgot tehetnek. Visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy bent hagyják a pénzüket, hogy addig kamatozzon, amíg meg nem oldódik a járadékfizetés.
Jelenleg 8-10 tagjukat érinti ez a furcsa dilemma, mondta az Origónak Kutiné Csurgai Ágota. A Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint többségük úgy döntött, visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Volt olyan tagjuk, akinek 100 ezer forintja gyűjt össze, de akadt, akinek már milliós megtakarítása volt.
Kutiné Csurgai Ágota elmondta az Origónak, a jogi szabályozás két utat enged a járadékfizetésre. Vagy maga a pénztár fizet, vagy egy biztosító segítségét veszi ehhez igénybe.
Ha a pénztár maga akar fizetni, akkor 100 millió forintos tartalékot kell képeznie. Kutiné szerint a négy magánnyugdíjpénztár közül egy sem lenne képes létrehozni ezt az alapot.
A pénztári kifizetést az is lehetetlenné teszi azonban, hogy nem készült el az a kormányrendelet, amely szabályozná, hogy mit kell tartalmaznia a pénztár szolgáltatási szabályzatának. Márpedig rendelet nélkül nincs szabályzat, szabályzat nélkül nincs szolgáltatás.
A kormányrendeletről nem tudunk semmit – mondta Kutiné. Többször is érdeklődtek a Magyar Nemzeti Banknál, és azt a tájékoztatást kapták, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készül a rendelet. Az NGM viszont cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
Az ügyvezető szerint, ha valakinek elég magas az állami nyugdíja, annak megéri bent hagyni a pénzét a magánnyugdíjpénztárakban. A Szövetségnél mindenkinek ki tudják számolni, hogy mennyi lenne a havi járadéka, és ez alapján a tagok el tudják dönteni, hogy átviszik-e a megtakarításaikat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy tovább fialtatják a pénzüket.
A másik módszer, egy biztosító beiktatása sem tud működni jelenleg. Itt már megszületett a szabályozás, de csak ez év elején, úgyhogy a biztosítóknak még idejük sem volt az új termék kidolgozására. De az se biztos, hogy ez egyáltalán megéri, mert a potenciális ügyfelek száma egyelőre kicsi, az új termék kidolgozása viszont sokba kerül.
A Horizont Magánnyugdíjpénztár vezetője mindenesetre a 168 Órának azt mondta, már megkezdték a tárgyalásokat a termék kidolgozásáról, és várhatóan rövid időn belül biztosítani tudják ezt tagjaik számára.
Azok a pénztártagok, akik mostanában mennek nyugdíjba, dönthetnek úgy, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez esetben 100 százalékos nyugellátást kapnak, felvehetik reálhozamukat, az önkéntesen befizetett tagdíjukat, valamint a tagdíj-kiegészítést – mondta a Horizont vezetője.
2015 áprilisától a magánnyugdíjpénztáraknak el kell érniük a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, a pénztárak havi 200–1000 forintos tagdíjat határoztak meg, amit többségük egy évre előre kér a tagoktól. Az új előírások miatt a rendszer nem tűri meg tovább a potyautasokat, mert ha egy pénztárnál a tagdíjfizetők aránya nem éri el a kívánt szintet, azt a pénztárat felszámolják.
A Horizont és a Budapest Magánnyugdíjpénztáraknál már 70 százalék felett van a tagdíjfizetők aránya. A Szövetség Nyugdíjpénztár azt írja a Facebookon, hogy – a márciusi tagdíjbefizetést figyelembe véve – 64 százalék volt a tagdíjfizetők aránya. Az MKB honlapján lévő adatok szerint március 31-ig a tagok 60 százaléka fizetett tagdíjat.
A tagdíjfizetéssel egyébként semmilyen kockázatot nem vállalnak a pénztártagok, ugyanis a tagdíj visszajár, ha a pénztár végelszámolással megszűnne.