A Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tükör című friss kiadványa az előzetes évközi adatokat tartalmazza. Kiderül belőle, hogy nagy különbségek voltak az eltérő típusú háztartások között.
Az egyszemélyes háztartásokban havonta átlagosan 108 702 forintot költöttek egyebek mellett rezsire, élelmiszerre, közlekedésre, szórakozásra, nem számítva a megtakarításként félretett összegeket, míg a négyszemélyes háztartásoknál ugyanez az összeg 56 165 forint volt.
A statisztikai hivatal jelentése szerint a háztartások jövedelmi helyzetét javította egyebek mellett a reálbérek 3,2 százalékos növekedése és a nyugdíjak 2,4 százalékos emelése, valamint a foglalkoztatás bővülése is.
A tizenkét fogyasztási csoport közül kilencben bővült a lakossági fogyasztás. A legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek tavaly - 13,7 és 11,9 százalékponttal -, míg a szeszes italok és dohányáruk fogyasztása 3,5 százalékkal csökkent.
Kedvezően változott a fogyasztási kiadások szerkezete. Az alapvető kiadások közül az élelmiszer-fogyasztás részaránya kisebb mértékben, 24,6 százalékra csökkent, a lakásfenntartásra fordított összegek aránya jelentősen, közel 2 százalékponttal, 23,7 százalékra mérséklődött.
Ezáltal nőtt a szabadon felhasználható pénzmennyiség, a háztartások további igényeinek kielégítésére összes kiadásuk 51,7 százaléka maradt, ami a 2013. évihez képest 2,1 százalékpontos növekedés.
Csökkent a különbség tavaly a leggazdagabb és legszegényebb háztartások kiadásai között. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztása az egy évvel korábbinál 5 százalékkal több, 36 468 forint volt havonta, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 124 146 forintot költöttek, ami 1,6 százalékkal kevesebb a 2013-ban mértnél - olvasható a KSH kiadványában.