Strassbourgba mennek Csányiék a devizahiteles törvény miatt

Orbán nem ellenezte Pintér kinevezését

Csányi Sándor érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát. Lázár János is szóba került, róla Csányi azt mondta, nem szabadna rá bízni az EU-s forrásokat.

Az OTP elnök-vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón beszélt arról, nem tudja elfogadni, hogy a Befektető-védelmi Alap és általa biztosított intézmények pénzéből kártalanítsák a Quaestor-ügyfeleket. Mint mondta, ez azt jelentené, hogy olyan cégeket is büntetnének, amelyek vétlenek voltak a brókerbotrányban.

Csányi Sándor egyben reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybírósági elutasítja a tervezett kárpótlási programot. Szerinte erre amiatt kerülhet sor, mert a törvénytervezet "nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után." Egyúttal törvénytelennek nevezte azt is, hogy a BEVA kártérítését visszamenőleges törvénykezéssel terjesztették ki - a törvény értelmében a Quaestor-károsultakat 30 millió forintig kártalanítják, míg korábban 6 millió volt a felső határ.

Csányi Sándor Orbán Viktorral Forrás: Pályi Zsófia/Origo

Alkotmányellenesnek tartja a kárpótlást

"Ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat" – mondta a kárpótlási határ megemeléséről Csányi Sándor. Hozátette: "a most választott megoldás nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül."

Csányi elmondása alapján az előzetes kalkulációk szerint az OTP-nek közel 57 milliárd forintot kellene befizetnie a kárpótlási alapba. "Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi látjuk el a felügyeletet, ezzel szemben fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA- és a Beva-díjat. A szervezetek vezetésében a jegybank van többségben és mi fizetjük a számlát, ezt nem tartom igazságosnak" – mondta.

Panaszáradat

Csányi Sándor bírálta a takarékszövetkezeti integrációt is, ahol szerinte a szektor újjászárvezésére szánt 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel. Ehelyett a költségeket az OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült. Ezzel együtt megjegyezte, a takarékszövetkezeti átalakítás az OTP Bankot nem érintette hátrányosan, így csak az ellen tiltakozik, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek.

Szintén kemény kritikákat kapott a devizahitel-törvény is, amely Csányi szerint nemzetközi jogszabályokat is sért, ezért azt ígéret, Strassbourgban bejelentést tesznek miatta. "A beadvány jelenleg készül" - mondta.

Sokat vesztettek az ukrán háborúban

A magyarországi panaszokhoz köze lehet annak is, hogy az OTP külföldön komoly veszteségeket könyvelt el: Csányi Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon.

Hozzátette: egy formális ukrán államcsőd ezek után már nem okozna komoly további veszteséget az OTP-nek, sőt akár fenntarthatóbbá tenné a gazdaságot, ami kedvezőbb lehet a bankoknak, amelyek ott működnek.

Megint odamondott Lázárnak

Csányit az EU-s pézek befagyasztásáról is kérdezték, válaszában Lázár Jánost kritizálta. "Nem tartom túl jó döntésnek azt, hogy az uniós pénzeket olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni" – utalt Lázár Jánosra. Szerinte Lázár kezéből ki kéne venni az uniós források osztogatását, például a Miniszterelnökség helyett jobb helye lenne a fejlesztési minisztériumban.