Kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmények elnevezésében a hungarikum szó csak a Hungarikum Bizottság (HB) engedélyével használható: ezt a korlátozást vezeti be a hungarikumtörvény országgyűlés elé terjesztett módosításának 16. paragrafusa.
A korlátozásra a jogszabály indoklása szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés, ami a hungarikum kifejezés
visszaélésszerű használatát
tiltaná. Számos vállalkozás, kereskedelmi egység (például a hungarikumboltok) ugyanis a gyakorlatban a hungarikumtörvény „rendelkezéseivel összhangban nem levő tevékenységre, visszaélésszerűen használják a hungarikum kifejezést”.
Szerettük volna megtudni a törvénytervezetet beterjesztő Földművelésügyi Minisztériumtól, hogy
A következő válaszokat kaptuk:
Válaszában a tárca hangsúlyozta, hogy egyelőre törvényjavaslatról van szó.
A Hungarikum Bizottság
16 tagból álló szervezet, aminek működését és összetételét a 2012-ben elfogadott hungarikumtörvény szabályozza. A bizottság tagjait a törvényben meghatározott miniszterek és szervezetek (igazságügyért felelős miniszter, helyi önkormányzatokért felelős miniszter, kultúráért és oktatásért felelős miniszter, agrár-vidékfejlesztésért és természetvédelemért felelős miniszter, turizmusért felelős miniszter, fejlesztéspolitikáért felelős miniszter) delegálják, elnöke jelenleg Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, titkára Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár.
A bizottság állítja össze a Magyar Értéktárat, illetve az abban nyilvántartott egyes, „megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket” egyedi értékelés alapján hungarikummá minősítheti.
Ami a hungarikumtörvény rendelkezéseit illeti, a jogszabály egyáltalán nem rendelkezik a nevükben a hungarikum szót használó vállalkozásokról. Meghatározza viszont, hogy mi számít hungarikumnak: azok a dolgok, amiket a Hungarikum Bizottság hungarikumnak minősít, és a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántart.
Vagyis ha a kézenfekvő értelmezést választjuk, csak azok a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek használhatják majd nevükben a hungarikum szót, amik a HB által jóváhagyott hungarikumokat árulnak.
Az viszont még így sem világos, hogy például az árukészlet mekkora hányadának kell hungarikumnak lennie? Vagy esetleg elég, ha a bolt hungarikumnak minősített területen áll (mondjuk az Andrássy úton)? Ha klasszikus magyar nótát játszanak a háttérben (ami jóváhagyott hungarikum)? Ha az eladó gyulai kolbászt ebédel akácmézzel, Béres cseppel és törkölypálinkával?
Kínzó kérdés az is, mi lesz azokkal az üzletekkel, amiknek a nevében nem a hungarikum, hanem a hungaricum szó szerepel.
Próbáltunk beszélni ezekről a problémákról Ficsor Mihállyal, aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese és a HB tagja. Ő azonban továbbított minket kollégájának, Csiky Péternek, akitől csak annyit tudtunk meg, hogy a HB nem vett részt a módosítás kidolgozásában, és amíg a jogszabályt nem fogadják el, nem akarja kommentálni.