A polgári Magyarország alappillére lesz a jövő évi büdzsé, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor bemutatta a 2016-os költségvetést, amit a kormány szokatlanul korán, már májusban az országgyűlés elé terjesztett. A cél az, hogy minél többen érezzék a gazdasági fellendülés hatásait, jellemezte a javaslatot a tárcavezető. A költségvetést 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal és 73,3 százalékos év végi adóssággal tervezte a kormány.
Az Origó által megkérdezett szakértők a fő számokat tekintve reálisnak tartják a költségvetést, bár vannak benne kockázatok, például amiatt, hogy ilyen korán fogadták el: sok esetben még az idei számok is bizonytalanok, nemhogy a 2016-osak.
Jó példa erre az EBRD előrejelzése: a szervezet korábban 2,4 százalékos idei növekedést valószínűsített Magyarországon, ezt most 2,6 százalékra módosította.
Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait szerdán (a költségvetés benyújtásával egy napon) az Európai Bizottság, amely Magyarország esetében öt ajánlást fogalmazott meg. Brüsszelnek többek között nem tetszik a magyar közmunkaprogram és a különadók sem.
A 2016-os költségvetés ezekkel az ajánlásokkal jórészt nincs összhangban. A bankadó csökkentését leszámítva maradnak a különadók, és közmunkára például még az ideinél is többet tervez költeni a kormány.
Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap hétfőn közzétett Kelet-Közép- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya szerint. Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 százalék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár az IMF, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számol.
2016-ra az IMF 2,3 százalékos gazdasági növekedést, a belföldi kereslet 2 százalékos bővülését, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növekedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 4,1 százalékos folyó fizetési többletet, 90,2 százalékos külső adósságot, 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár.
Magyarország GDP-je 3,4 százalékkal nőtt 2015 első negyedévében 2014 elejéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 3,1 százalék, az előző negyedévhez képest pedig 0,6 százalék. Varga Mihály szerint épp ekkora növekedésre számítottak, éves szinten 3 százalék fölött lehet az adat. Elemzők szerint már látszik a lassulás, és vannak kockázatok, de az éves növekedést a legtöbben 3 százalék köré várják.
Áprilisban ismét rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon. 4641 vállalkozás törlését tette közzé a cégbíróság. Tavaly havi átlagban 3400 cég szűnt meg, ehhez képest idén eddig minden hónapban több mint 4000.
Azonban ez nem feltétlenül rossz hír. Az adatot közzétevő Opten igazgatója szerint a gazdasági értelemben nem aktív társaságok megszűnése összességében inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenség.
Nemcsak a költségvetést, de a 2016-os adótörvényeket is beterjesztette a kormány. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra, a sertés tőkehúsok áfája 5 százalékra csökken 2016-ban, és mérséklődik a bankadó is.
Az szja-törvény módosításával változatlanul érvényre jut az a 2014-ben elfogadott szabály, amely szerint a két eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, havi 10 ezer forintról havi 20 ezer forintra nő.
Tállai András, az NGM államtitkára szerint az adótörvény-javaslat különlegessége, hogy az elmúlt tíz év legrövidebb adócsomagja, alig több mint 30 paragrafusból áll, és az adócsökkentés költségvetését megalapozandó nem tartalmaz új adót vagy adóemelést, a közterhek vagy mérséklődnek, vagy nem változnak.
Több mint 2 milliárd forintot csalt ki ügyfeleiből egy ebesi férfi. Az álbróker befektetési szolgáltatónak adta ki magát, magas kamatokat és hozamokat ígért, eleinte ki is fizette a megtakarításokat, pedig cégeinek engedélye sem volt, az ígért befektetéseket nem hajtotta végre.
A kicsalt milliárdokat a férfi fociba is ölte. Egy időben 100 üzletkötőt alkalmazott, hogy az ország minden pontjáról gyűjtsenek ügyfeleket befektetési engedéllyel nem rendelkező cégének. Mindez 2013-ban történt, most állt össze a nyomozati anyag.
Életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású, Belgiumban élő (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az euró atyja. Halálhírét családja hétfőn közölte a belga hírügynökséggel.
Görögország kedden kifizette az IMF-nek az esedékes, 750 millió eurós törlesztőrészletet, ezt Jannisz Varufakisz pénzügyminiszter már az eurócsoport hétfői találkozója előtt bejelentette. Egy görög miniszter szerint a kormánynak annyi pénze sem marad, hogy a hónap végéig kihúzza.
A tanácskozás után az eurózóna pénzügyminiszterei azt közölték, hogy sikerült haladást elérni, de több időre van szükség a magmaradt problémák megoldásához. Viszont épp az idő az, amiből kevés van: Jannisz Varufakisz szerint hetek kérdése, és országa kifogy a pénzből.